A Tizenhárom almafa című Wass Albert-darab jelmezterveinek időn kívüli szépsége máris elkápráztatott bennünket. A ruhák megálmodója Nagy Viktória látvány- és jelmeztervező, őt kérdeztük az ötlettől a megvalósulásig tartó alkotói folyamatról.
– Az utóbbi időben főleg díszleteket terveztél. Most hogyan tájékozódtál, hogy alakult a munkafolyamat, hogyan jött létre az összhang?
-Szeretek egyszerre díszletet és jelmezt tervezni, mivel egy szerves látványvilágot bonthatok ki olyankor. Az adott mű, amellyel elkezdek foglalkozni, már első olvasatnál a teljes vizuális képi világot hozza elő képzeletemből, mind a tér, mind a jelmezek, illetve sok esetben a mozgásirányok tekintetében is. Legszívesebben kérném a rendezőket, hogy mindkét feladattal bízzanak meg. A Tizenhárom almafa tervezésénél nagy örömömre szolgált, hogy a rendezővel egy hullámhosszon, harmonikusan tudtunk gondolkozni. Meglátásom szerint mind a tér, mind a jelmezek egy költői megfogalmazásban kerülnek majd a nézők elé.
– Kiss József rendező nagy elismeréssel nyilatkozott a ruhákról, és a színházbeli kollégák tetszését is elnyerték. Honnan indultak ki az ötleteid?
– Az alapgondolatom egyfajta időutazásból származik. Hogyan is tekintünk vissza a múltra? A jelmezek a realitástól elemelkednek, ami azt eredményezi, hogy távolabbi perspektívából látunk rá múltunk történéseire. Főszereplőnk, Tánczos Mózsi és családja lesz kizárólag reális ruhában, ezzel is jelezve Mózsi humorral, szeretettel való teljes hozzáállását az adott, sokszor reménytelennek tűnő élethelyzetre, mint például egy háború vagy földjének elvesztése. A jelmezek elemeltségét egy különleges felületkezelési technikával érjük el, ami az idő porát, rétegeit hivatott jelezni. Mindezen túl minden szereplőn megjelenik egy kedves humoros motívum, mint például a főangyal szalmaszárnyán fészket rakó kismadár.
– A jelmeztervek hangulata számomra a Nemzetiben néhány éve, 2016-ban bemutatott Csongor és Tünde hangulatát idézik meg, amit ugyancsak te jegyzed díszlet-jelmeztervezőként. Ebből léptél tovább, vagy egészen más ösvényen indultál el?
-Örülök, ha észrevetted a hasonló jegyeket. Szerintem nagyon más mindegyik, hiszen az alapmű is más, amit hasonlónak érzékeltél, az a tervezői stílus, alkotói gondolkodásmód pecsétje. Azt mondhatnám, hogy elemeltségében hasonlóak.
– A munkafolyamat során a ruháknak le kell lépniük a papírról, hiszen el kell őket készíteni, a színészek testére igazítani…
– A megvalósítás is komoly feladat lesz, hiszen nyolcvan-kilencven jelmezre van szükség, azokat meg kell varrni, a szereplőkre alakítani, aztán a felületük megmunkálására kerül sor. A Tizenhárom almafa ruhái különleges felületkezelést kapnak, töredezett hatást keltenek majd, így „időszaguk” lesz. Jelmezenként egyedi kézimunkával készülnek a felületek, és egyedi művészi festést kapnak sok-sok munkával és kiváló kollégák közreműködésével.
(Szilágyiné Szabó Ágnes)
