Bedőcs Imrével, A Megfeszített egyik főszereplőjével beszélgettünk.
– Nem ismeretlen számodra a Mester szerepe – hányadszor bújsz a jelmezébe?
– Pontosan nem tudom megmondani. A Felvidéki Rockszínházzal – ahol 2009 óta játszom én ezt a szerepet – számtalanszor vittük színre a rockoperát. Többek között Prágában, Ostravában, a Felvidéken és természetesen Magyarországon több helyszínen is. 2017-től pedig a Magyarock Dalszínház is repertoárjára tűzte a darabot, akiktől szintén én kaptam a megtisztelő felkérést a Mester szerepére. Már velük is több mint 20 előadáson vagyunk túl. Talán nem túlzok, ha azt mondom, már legalább félszázszor játszottam a szerepet.
– Milyen újdonságokat hozott ez a békéscsabai próbafolyamat?
– Újdonság, hogy egy kőszínház társulata viszi színre a darabot. Én magam még csak szabadtéri színpadoktól művelődési házak színpadán át, sportcsarnokokban megrendezett előadásokig működtem közre. A színhely itt lehetővé teszi a grandiózusabb díszletet. Megjelenik a jó és a rossz oldala: a pénz és a szer oldalán pompás palotában él a Vezér. A Mester térfelén egy tipikusan erdélyi környezet tárul fel, középen pedig a hármas halom helyezkedik el. Már maga a díszlet is sugallja, hogy a krisztusi történet térben és időben áthelyeződik.
– Mindenütt máshogy kell játszani? Itt hogy fogod?
– Eddig két különböző rendezésben játszottam, ez a harmadik. Amit próbálok megtestesíteni, az a Mester jelleme. Szilárd hite van, nagyon magabiztos, olyan tudással rendelkezik, amitől az ő karaktere nyugodt és méltóságteljes, karizmatikus tud maradni, bár természetesen egyes helyzetekben megcsillan, hogy ő is hús-vér ember. Amikor a Lány megtér, a Mesterhez közeledik, egy-egy pillanatra látható, hogy ő meginog, aztán ismét a hitébe és a küldetéstudatába kapaszkodik. A keresztúton pedig természetesen látható rajta a fizikai fájdalom.
– Beszélnek egy különleges medencéről is, ami itt készült a színházunkban.
– A Lány a Mesterhez fordul, aki megtéríti őt, amit egy keresztelési jelenet koronáz meg, és a Lány példáját a nép is követi. Ehhez építették a nem mindennapi díszletet.
– Hogy érzed magad Békéscsabán ebben a különleges próbafolyamatban, amikor néha 40 fokot mérünk?
– Élményekkel teli, kellemes ez az időszak, amit itt tölthetek, örülök, hogy megismerhettem a várost és az itt élő embereket. Lenyűgöző ez a meghitt nyugalom és az emberek őszintesége.
Fotó: A-Team/Nyári Attila (Szilágyiné Szabó Ágnes)
