Az ember alapvető ösztöne a kíváncsiság. Kíváncsiság nélkül képtelen lenne megismerni maga körül a világot, és ebben a világban definiálni önmagát. Az ebben a folyamatban megjelenő ismeretlent, melynek létezéséről mégis tudomása van, nevezzük titoknak. Tudja, hogy van, nem ismeri a létformáját. Éppen ezért izgatja, érdekli. Célja tehát, hogy felderítse, fényre hozza azt, belásson, átlásson a titokzatos résen, megértse annak lényegét, megtapasztalja, ami mögötte van. Amikor tehát a titkok köré rendeztük idei évadunkat, arra törekedtünk, hogy olyan darabok kerüljenek repertoárunkba. melyek középpontjában valamilyen titok lappang és a játék ennek kiderítésére irányul. Nyomozunk, ha kell, keresünk és találunk, tévedünk, és új utakra indulunk a különféle darabok dramaturgiája szerint. Izgalmat akarunk a színpadon, a nézőtéren megdobbantani a szíveket, és elmét köszörülni.
Klasszikus után Titkok Évada
Mert a titok megoldásához minden előadás végén el kell jutnunk!
Dumas – Szomor – Pozsgai:
Monte Cristo grófja
musical két részben
A fiatal Edmont Dantest a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat az akkor száműzött Napóleonnal. A vád hazugságra épül, de Dantes már nem tudja bizonyítani igazát. Hosszú éveket tölt börtönben, amikor egy ismeretlen börtöntárs halála révén megszökhet – és egyben birtokosa egy csodálatos vagyonnak is. Elindul tehát, mint Monte Cristo grófja, hogy bosszút álljon megnyomorítóin. A párizsi elit azokból áll, akik őt annak idején bebörtönöztették. Köztük valamikori menyasszonya, és annak fia. A gazdag gróf nem válogat az eszközökben – de vajon meddig tud elmenni bosszúvágyában? Mikor jön el az idő, amikor már érzelmei megakadályozzák a teljes leszámolást?
Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is. Szomor György dalaival igazi musicalként mutatkozik meg a klasszikus alkotás.
Négy évszak
Mert olyanok vagyunk mi emberek, hogy ami van az sosem elég jó. Télen új epret akarunk, ősszel zöldülést, tavasszal szüretet, nyáron friss havat. Legyőzni a természetet minél kényelmesebben, ez az alaptermészetünkké válik lassan, de vajon jó úton járunk-e így?
A Négy évszak című népmesét mindenhol ismerik Európában, de más verzióit valószínűleg minden kultúrában fellelhetjük. Kit ne izgatna, hogy hova illan el az idő, és vajon lehetséges lenne-e átsétálnunk a télből a nyárba és vissza. Két testvér szerepel ebben a mesében, az egyiknek közülük megadatik ez a lehetőség, de vajon milyen árat fizet a másik, amiért ő is ugyanezt a kegyet várja a hónapoktól. Szabad-e irigykednünk egymásra, és rákényszerítenünk az akaratunkat valakire tekintet nélkül arra, hogy veszélybe sodorhatjuk őt. Van-e olyan titka a természetnek, amelyet jobb, ha nem bolygatunk?
Mindannyian elvárjuk a tavasztól, hogy virágot bontson, a nyártól, hogy melegével tápláljon, az ősztől, hogy érlelje még a gyümölcsöt, de mivégre van a tél? És ha már van, jár-e neki a tisztelet? A Négy évszak című mese nemcsak körüljárja ezeket a kérdéseket, de keresztül is sétál rajtuk egészen egy tábortűzig, ahol tizenkét testvér ül, kezükben a varázspálcával…
Neil Simon – Marvin Hamlisch: Kapj el
Bemutató: 2011. november
Rendező: Seregi Zoltán
Neil Simon az amerikai vígjáték első számú mestere. Neve a színházi siker biztosítéka. Marvin Hamlisch az amerikai színpadi és filmzene – minden létező díjjal kitüntetett – briliáns alkotóművésze. Sokoldalú lírai zenéje világszerte ismert, népszerű muzsikussá avatta. A magyar nézők a Chorus Line világhírű musical zeneszerzőjeként ismerhették meg. Hite szerint a zenének megvan a hatalma ahhoz, hogy közel hozza egymáshoz az embereket.
És mi a titka Neil Simon darabjainak? Frenetikus humor, lélekismeret, megindítóan gyöngéd érzelmesség, és szikrázóan szellemes dialógusok, amelyek minden művében magas fokon érvényesülnek.
A most bemutatásra kerülő musical a két világsztár – Neil Simon és Marvin Hamlisch – együttműködéséből született különlegesen szép, romantikus zenés komédia.
A játék hőse Vernon, a befutott, sikeres slágerszerző, és Sonia, a kezdő dalszövegíró. Mindketten hivatásuk megszállottjai, nem könnyű emberek. Bár első találkozásuktól kezdve remekül dolgoznak együtt, magánéleti kapcsolatuk azonban korántsem ilyen harmonikus. Senki sem akar feladni önmagából egy picit sem. A korkülönbség, az ízlések, a temperamentumok különbözősége is mind-mind komoly feszültség forrása, s ez még fokozódik, ahogyan Sonia korábbi párja láthatatlanul, de egyre agresszívebben közéjük furakodik. Így lesz a kétszemélyes játékból „édes hármasban.” Lesz-e végül „édeskettes”? Maradjon ez is titok, ahogyan az életben is a párkapcsolat, a szerelem, a házasság is tele van titkokkal, amelyeket soha nem tudunk megfejteni….
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Rendező: Kovács Frigyes
Bemutató: 2012. január
Az még nem megmagyarázható, miért nem büntetik meg Claire Zachanassiant, ezt a végtagjait műanyaggal pótló, hajdani lányságát itt élő vénasszonyt, aki a gyorsvonatot a vészfék segítségével állítja meg Güllennél, ahol egyébként nem lenne megállója. Mert milliárdos nő, Güllen pedig egy lepukkant kisváros, amelyik talán épp tőle várja az áhított fellendüléshez szükséges összegeket, beruházásokat. (Eddig akár egy mai történet is lehetne, s talán az is…)
Az azonban már titok, hogy egy hetedik férj, egy titkár, két gorilla és két herélt mellett miért egy koporsóval száll le a vonatról. Kinek szánja a koporsót? Mert bizonyosan nem magának. Valami bűn lappang a gülleni múltban, akár egy görög tragédiában, s elkövetőjének a jelenben kell elnyernie a büntetését.
Az öreg hölgy látogatásának tehát határozott célja van. Elégtételt venni egykori megaláztatásáért, azért, hogy el kellett innen menekülnie, azért, hogy prostituáltként kellett tengődnie, majd gazdagságát megalapoznia. Mi sem egyértelműbb számára, meg akarja vásárolni megrontója, hajdani szerelme, Il halálát a kisvárostól.
A tét nagy, erkölcs és gazdasági elnyomorodottság ütközik meg egymással a városka lakóiban. Szaporodnak a sárga cipők, nő a kölcsönből költekezők száma – akikhez végül Il családtagjai is csatlakoznak –, fogy a levegő a férfi körül. Hogy dönt a közösség? Feláldozza egyik tagját, vagy visszautasítja a fellendülés szörnyű feltételét?
Dürrenmatt fél évszázaddal ezelőtt felvetett kérdése soha nem aktuálisabb, mint ma: meg tud-e bennünket vásárolni a pénz, szőröstől-bőröstől, erkölcsöstől, vagy… vagy?
Mozart: Varázsfuvola
Bemutató: 2012. február
Rendező: Szalma Dorotty
Sokakban felmerülhet a kérdés, mit keres egy prózai színház repertoárján Mozart klasszikus műve? Kell-e ma opera a gyerekeknek? A válaszunk: igen. Egy XXI. századi meseopera feltétlenül kell a XXI. század fiataljainak. Mellőzve minden unalmat, robbantva a fantáziát, dinamikusan szólítva meg a nézőt.
A mi operánkban Pamina, a fiatal lány tanúként ül szülei, Sarastro és az Éjkirálynő válóperén. Mindkét szülő a legjobbat akarja lányának, ám ez durva, bonyolult helyzetben éleződik ki. Pamina két tűz közé kerül, senkit sem szeretne megbántani, ezért inkább egy olyan fantáziavilágba menekül, ahol szülei vitatkozását különös lények veszik körül. Így lesz a szomszéd fiúból Tamino, a bírónőből óriáskígyó, a szülei ügyvédeiből Papageno és Papagena, a két humanoid madár, s a bíróságból egy mesés piramis-labirintus, teli kalanddal. De a fantáziavilág egyre ijesztőbbé válik, az álom rémálommá, s Pamina elveszti a világok közötti „szabad utazás” lehetőségét. Tamino az egyetlen, aki megmentheti őt.
Ez a mű annak a Mozartnak az egyik legfantáziadúsabb alkotása, aki a XVII. században megdöbbentő dolgokat vitt véghez, változásokat iniciált, forradalmi újításokat merészelt bevezetni a zene világába. Ez bátorít fel bennünket arra, hogy ekkora szabadsággal nyúlunk a remekművéhez.
Georges Feydeau: Bolha a fülbe
Rendező: Merő Béla
Bemutató: 2012. március
Az pedig már valóban titok, hogyan felejtődik Victor-Emmanuel Chandebise-nek, ennek a tisztességben fedhetetlen és házassági hűségben megingathatatlan férfiúnak a nadrágtartója (!) egy olyan kétes hírű műintézményben, mint a Tüzes Macska? Ki hagyhatta ott, ha nem ő? Vagy mégiscsak ő volt? S ha már ott maradt, miért épp Madame Chandebise gyanakvó kezébe juttatja a szálloda által postán visszaküldött hózentrágert a véletlen?
Vajon létezik az ismeretlen nő, aki levélben ad randevút Victor-Emmanuelnek az említett találkahelyen? Aki, ha valóban olyan becsületben őszülő férj, miért megy el oda? Egyáltalán, mit keres a Tüzes Macskában Chandebise-en kívül még a felesége, annak a barátnője, beszédhibás unokaöccse, Camille, valamint a ház népe? Hogy az őrült spanyolt, Histanguát már ne is említsük, aki féltékenységi drámára, igazi gyilkosságra készülve, ugyancsak a Tüzes Macskába vágtat! Ki csal itt kit, ha csal, ki akar csalni kit, ha valóban csalni akar?
A szálakat tovább kuszálja (ha még lehet), hogy Posche, a szállodai szolga megszólalásig hasonlít Victor-Emmanuel Chandebise-re, ami újabb félreértések sorozatát indítja el…
Feydeau több száz „jól megírt” színműve közül nálunk a Bolha a fülben a legnépszerűbb, legtöbbször játszott bohózat. Az író receptje egyszerűnek látszik, mesteri fokon azonban csak kevesen tudják művelni rajta kívül. Senki nincs ott, ahol – és amikor – lennie kellene, emiatt senki nem azzal találkozik, akivel találkoznia kellene, így aztán soha nem az történik, aminek történnie kellene…!
Brestyánszki B.R.: Csörte
Bemutató: 2012. április
Rendező: Fekete Péter
„Karaokesztár a peremen!!! Ez a show egyedülálló kezdeményezés, hiszen még sohasem volt példa arra, hogy egy ilyen picinyke és szegény határmenti falu, mint a miénk, egy ilyen nemes és nagyszerű vállalkozást valósított volna meg. Ez az esemény méltó módon járul hozzá a mindössze 300 lelket számláló település erkölcsi és gazdasági felemelkedéséhez! Legyenek velünk! Szurkoljanak nekünk!!!”
Ezzel az üres, szánalmasan ismerős szöveggel próbálja meg eladni a vidéki tévéshow szervezője a mai médiára oly jellemző olcsóságok egyikét a falubelieknek. Brestyánszki Boros Rozália drámája erősen ironizálva, de kegyetlenül teszi fel kérdéseit: mi történik akkor, ha a modern kor váratlanul tör be vívmányaival – mobiltelefon, tévékamera, laptop, skype – egy falucska egyszerű lakóinak megszokott életébe. Zavar, félelem az újtól, értetlenség és meghasonlottság. Miért nevez be, magát nevetségessé téve, boldog-boldogtalan egy lehetetlenül gagyi tévés vetélkedőbe a fődíj ígéretén kívül, mely számukra elképzelhetetlenül nagy összeg, háromszázezer forint. Hogy történhet meg, hogy valaki épp háromszázezer forintos számlát roamingozik össze a fia által küldött laptopon anélkül, hogy ismerné annak a működését? Generációk, egymástól végzetesen eltávolodott világok találkoznak össze pillanatokra ebben a különös darabban, és mennek el könyörtelenül, tehetetlenül egymás mellett. Az erkölcsi és gazdasági fellendülésből végül semmi se lesz. De mi marad utána a csalódáson, a kapcsolatok lehetetlenségének felismerésén túl?
Huszka Jenő: Mária főhadnagy
Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. A magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antonia, Mária nénikéje, s az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie.
Hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr egyenruhát ölt magára. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, édesapja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kapott.
Hanem, igen sok konfliktusa akad fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért, de amikor Mária egy estély alkalmából ismét nőként jelenik meg, a hadnagy lángra lobban iránta, s természetesen "az alhadnagynak" sem közömbös a jóképű férfiú.
A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwickli is révbe ér az ő Pannijával.
Az operett valós történelmi személynek, Lebstück Máriának az életén alapszik, aki – férje oldalán – valóban „férfiként” küzdött Buda vár ostrománál, és aki a szabadságharc leverését követően az aradi vár börtönében szülte meg gyermeküket. Ezután Horvátországba száműzték őket, de végül Budapesten, már tisztes kort megélve pihent meg örökre. A Jókai színház és a Turay Ida Színház koprodukciós előadásán azért büszkén gondolhatunk a kissé meseszerű történet valódi főszereplőjére, aki hajdanában mindent kockára tett azért, hogy a Miklós-huszároknál főhadnagyi rangban szolgálhassa hazáját.
