A Román kultúra hónapja keretében a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat szerkesztői vendégeskedtek tegnap este a Jókai Színházban, bemutatva a Látó-nívódíjasok szövegeit tartalmazó, A hibátlanság vágya című antológiát.
A szerkesztőség nevében Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője üdvözölte a közönséget. A főszerkesztő – közkedvelt költői jelnevén KAF – az úgynevezett IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, a közelmúltban a magyar költészetet gazdagító életművéért Kossuth-díjat kapott.
Kovács András Ferenc bemutatta a szinte teljes számban jelen lévő szerkesztőséget: Láng Zsoltot, aki a nemrég lezajlott békéscsabai drámaíróverseny egyik résztvevője volt és a kritikarovatot vezeti a lapnál, az esszékért felelős Demény Pétert, valamint a prózarovat szerkesztőjét Vida Gábort. Ezek után a Látó-nívódíjasok szövegeit tartalmazó antológiát ajánlotta a jelenlévők figyelmébe:
– Folyóiratunk 1991 óta évente nívódíjakkal ismeri el a lapban közlő irodalmárok munkáját, vagy a pályakezdők tehetségét. Ezeket a díjakat a folyóirat évenkénti szerzői között osztjuk ki négy kategóriában: vers, próza, kritika-esszé és debütdíj. A huszadik évfordulóra jelent meg a csíkszeredai Bookart Könyvkiadó gondozásában, a nívódíjasaink írásaiból szerkesztett A hibátlanság vágya című antológia, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba válogatásában.
Vida Gábor az antológia egyik szerkesztője kifejtette: „A szerkesztőségnek évről évre közel ezerkétszáz oldal áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, melyek azok a szövegek, amelyek az egyes kategóriákban a legjobbaknak minősülnek. Ez a válogatás a Látó folyóirat névjegykártyája, egyfajta keresztmetszete az eltelt majdnem húsz év erdélyi magyar irodalmának.”
Egyébként a Látó már internetes honlappal is rendelkezik, havonta mintegy 7–8 ezer olvasója van a nyomtatott és az internetes változatnak együttvéve. Figyelemreméltó a lap szerkesztőinek az a törekvése, hogy az erdélyi és az Erdélyen kívüli magyar irodalmat együtt mutassák be. Ezzel párhuzamosan a versek, műelemzések, fordítások, drámák, esszék, tanulmányok közlése révén a lap a klasszikus magyar és egyetemes szerzők és művei felé is nyitott. A Látó irodalmi színpada ugyanazt a célt szolgálja: az alkotók körének szélesítését irodalmi estek vagy könyvbemutatók, különböző alkotói körök bemutatása révén.
Amikor felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a Látó folyóirat és jogelődje az egykori Igaz szó között, egyöntetű a szerkesztők válasza:
„ Az Igaz szó utódaként létrejött Látó elődjéhez képest új minőséget képvisel az erdélyi irodalomban, ebben a lapban nincsenek ideológiai megkötések, a szerkesztők nem felülről kinevezett funkcionáriusok. A két újság között nem érezzük a folytonosságot.”
A beszélgetést a meghívott irodalmárok felolvasásai színesítik: verseket, rövidprózákat hallhatunk az este folyamán – színpadra kívánkozó előadásmódban. A ceremóniamester szerepét felvállaló Kovács András Ferencnek köszönhetően nem volt üresjárat, a családias, poénos, laza hangulat az irodalmi est végéig kitart. Az ankét végén kedves gesztus: a főszerkesztő megajándékozza a jelenlévőket a Látó-folyóirat korábbi számaival, amit aztán kérésre dedikálnak is a szerkesztőség tagjai.
A következő irodalmi estre május 12-én kerül sor, amikor Térey János költő, drámaíró, műfordító lesz a teátrum és a Körös Irodalmi Társaság vendége és házigazdaként debütál Darvasi Ferenc, a Bárka szerkesztője.