A Nóra című dráma az idők során semmit sem veszített erejéből. Ebben igazán egyetértettek azok, akik részt vettek az Ibsen Stúdiószínház legelső előadásán. Az előadás után többek között a mű fordítója Kúnos László is megilletődötten szólt az ünneplő társulathoz.
A darab premierje ezúttal egy színháztörténelmi időpontként vonul be a színháztörténelembe. Ezt Fekete Péter jelentette ki, amikor a vadonatúj Ibsen Stúdiószínházban első alkalommal koccintottak a társulat tagjai és a vendégek a bemutató előadás után. Nagy szavaknak tűnhetnek ezek, de mégis más-más formában, de minden megszólaló megemlítette, hogy jelenleg tulajdonképpen szinte csoda az, hogy ebben a térségben egy új színház avatásán vehetnek részt. Igazat kell adnunk a jeles férfiúknak, ugyanis sokan akár komplett életeket élhetnek le a színházi szakmában anélkül, hogy egy vadonatúj, frissen épült színház avatásán részt vennének. A Szombathelyen épülő Weöres Sándor Színház kivételével új színház nyitásáról nemigen tud számot adni az ország sem, de ami talán komorabbá festi a képet, az ország színházainak egy része sajnos mondhatjuk, épületként szinte kritikus állapotban van. Békés megye üdítő kivételt képez ez alól.
Az Ibsen Stúdiószínház tervezésekkor és létrehozásakor is az volt az építők szempontja, hogy egy nagyon sok funkcióval felszerelt tanuló és gyakorló színház jöhessen létre, ahol a Színitanház diákjai is találkozhatnak szinte minden technikával, ami egy modern színházban előfordulhat. A nagyon is behatárolt pénzügyi lehetőségek – erről Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is szólt – folyamatos együttgondolkodást, együttműködést igényeltek az tervezők, kivitelezők és a finanszírozó között. Fekete Péter elmondása szerint a stúdiószínházba a részegységek saját tervezése és gyártása módján a technika értéke sokszorosa lett annak, amibe végül is került. A sokévi előkészületet követően maga a színház egy év alatt megépült, és 2010. október elsején Ibsen Nóra című színművével be is mutatkozott a nézőközönség előtt.
Az igazgató az előadás előtt az első közönséget köszöntötte, amely izgatottan gyülekezett az Ibsen Ház átriumában. A közönség egy-egy pohár pezsgővel kezében hallgatta, a megnyitó – színházbemutató – szavakat, majd először léptek be az Ibsen Stúdiószínház terébe. Ibsen Nórájának cselekménye ebben a – színházi értelemben – kisebb térben szinte lebilincselte a nézősereg jelentős részét. Miután Nóra kilépett a házból és eddigi életéből szinte tapintható volt a csend a nézőtéren, láthatóan megérintette Ibsen remekműve a premierközönséget.
A bemutató után az igazgató Kúnos Lászlót kérte meg szóljon pár szót a társulat előtt, benyomásairól, az előadásról. – Évtizedek óta szinte szimbiózisban élek Ibsennel, az ő munkásságával – mondta a műfordító, aki Ibsen mellett Strindberg, Enquist, vagy éppen Ingmar Bergman műveinek is szakavatott fordítója – de a mai előadás is azok közé tartozik, amelyek miatt érdemes ezt a munkát végezni. A közönség valódi katarzist élt meg, és ez a színházi tér igen sokra hivatott – sommázta véleményét a szakember. Merő Béla rendező megköszönte a társulat munkáját, hiszen a próbaidőszakot egy az építkezés befejező fázisában lévő épületben dolgozta végig a stáb, a legjobb szándékkal sem mondhatjuk, hogy zavartalanul. A végeredmény azonban érvényesítette a közös erőfeszítéseket, és meghálálta a befektetett többletmunkát is. Domokos László az ÁSZ elnöke a megyei közgyűlés korábbi elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt négy évben voltak olyan időszakok amikor – a fordítóhoz hasonlóan – Ibsennel kelt és feküdt, de minden perc munka megérte. Az előadáshoz kapcsolódóan kiemelte, tizenévesen olvasta a Nórát és ő maga is meglepődött túl a negyvenedik életéven mennyire másról szól ez a mű. Hasonlóan szólt Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere is, aki nem csak az alkotóknak köszönte meg munkáját, de a fenntartónak is, hogy Békéscsaba belvárosa egy ilyen szép és új kulturális színtérrel gazdagodott.
Az este meglepetéseként az első előadás közönsége a székén egyenként számozott díszes tanúsítványt talált az eseményen való részvételről az előadás kezdete előtt. Az előadás után az alkotók vehettek át hasonló emléket bekeretezve, hogy örök emlékül maradjon nekik a színházavató előadásról. Emléklap ide vagy oda, ez az este valószínűleg felejthetetlen marad minden résztvevő számára.