Darvasi Ferenc blogja | Csiszár Imre nyilatkozata az olvasópróba után:
Én a darabot itt kaptam meg, ma 11 órakor. Előtte nekem semmi információm nem volt az alkotásról. Elolvastuk a szöveget, nagyon érdekes. Én egyébként a Garaczit nagyon szeretem. Sokat segített a dologban, hogy ismerem a drámáit – így rögtön rá tudtam hangolódni erre is, és értettem, hogy ez a mostani körülbelül mi akar lenni. Van az írónak egy nagyon fanyar, ironikus történelemszemlélete, ami ebben az írásban is tükröződik. Olyan a világa, mint a Gogolé. Nevessük ki magunkat, a hibáinkat, és azt, hogy mi mindent el tudunk viselni. Ez a kis etűd gyakorlatilag a mi történelmünknek, abból is az 1950-es éveknek a mában való továbbéléséről – furcsa módon – szól, egy szobor kapcsán. Egyszer csak megelevenedik egy Rákosi-szobor, és bejár ide, a mi világunkba, együtt él velünk – ebből aztán különböző konfliktushelyzetek alakulnak ki. Nagyon jópofa a szöveg, és úgy gondolom, hogy egy drámaíró versenyen nem is komolykodni kell, hanem komikus darabokra van szükség. Garaczi ezt nagyon jól eltalálta. Amolyan a fantasztikumig eltúlzott realizmus jellemző erre a drámára – ezért is hasonlítottam Gogol műveihez. Realisztikus, feszített és nagyon komikus színezetet kell adnunk majd neki a színpadon. Karakteresnek kell lenni, karikírozni a figurákat és a darab valóságát.
Darvasi Ferenc
1. csapat
Drámaíró: Garaczi László
rendező: Csiszár Imre
színészek: Cseke Katinka, Gerner Csaba, Kara Tünde, Nagy Erika, Szabó Lajos és Tege Antal