Kara Tünde és Czitor Attila feledhetetlen estével örvendeztette meg hétfőn a Szarvasi Vízi Színház közönségét. Őszinte, mély, remekül komponált összeállításuk Weöres Sándor és Károlyi Amy kapcsolatát a költő szerelmi költészetén keresztül mutatta be. Részleteket hallhattunk a Bolond Istókból, a Psychéből, Károlyi Amy visszaemlékezéséből, valamint a költőházaspár verseiből.
Weöres Sándor egész költészetére jellemző a vallások, filozófiák közötti lebegés, az "egyén-fölöttiség". A maga játékosságával, formanyelvének zsenialitásával Weöres a filozófia költője. Utazásai során csak úgy szívta magába a különböző tanításokat, így költészetében nemcsak a keleti hatások keveredtek egymással, hanem az északi, nyugati, ókori görög és a magyar mitológia is. Károlyi Amyval való kapcsolata mély, őszinte szereteten alapuló intellektuális viszony volt, erős és harmonikus. Czitor Attila az est összeállításánál ezt az állandóságot, a biztos ponthoz való vissza-visszatérést kívánta kifejezni a költő önéletrajzi ihletésű, filozofikus-mitologikus, prózában írt elbeszélő költeményéből, a Bolond Istókból választott részletekkel, amely az előadás nyitányát képezte. Ugyanakkor Weöres a Psyché írója is volt, a női lélek, a misztikum, a szerelem költője. Néhány vers erejéig megidéződött a mű Kara Tünde lenyűgöző előadásában. Zárásként pedig a Rongyszőnyeg egyik alkotása összegezte a választott témát, a szerelmet, melyben megszólalt a Férfi, megszólalt a Nő és megvalósult a Teljesség.
A két színművész személyes élményeit is megosztotta a közönséggel: a Csöngén tett látogatást, melynek során teljesen más megvilágításba helyeződött az életmű; azt az élményt, amely közelebb hozta őket egy rendkívül termékeny, szerteágazó költői pályához és két ember misztikus – mert őszinte – kapcsolatához.
Szilvássy Orsolya professzorasszony, az est házigazdája és Czitor Attila is a Tűzkút című kötet előszavával nyitotta az estet: „Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása; értenek-e, azzal sem törődöm. Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert.” – Ez az est Weöres Sándor szövegeinek és a művészek zseniális játékának köszönhetően olvasta a nézőt. Elgondolkodtatott, élményt nyújtott és szeretettel töltött fel.