„Kígyótipró az én sarkam” – Szécsi Margit versei és szerelmes cigány népdalok a Szarvasi Vízi Színházban
„Gondok kése húsunkba vág,/Képmutató lett a világ” – a cigány himnusz édes bús dalával kezdődött a Szarvasi Vízi Színpadon az a különleges élményű versest, melyet a csibészhercegnő, Szécsi Margit verseiből és szerelmes cigány népdalokból állítottak össze Liszi Melinda és Vadász Gábor, a Békéscsabai Jókai Színház művészei. A lélekbemarkoló és szívet melengető esttel, melyet augusztus 4-én, hétfőn láthatott a szarvasi közönség, egyben a roma holokausztra is emlékezett a Jókai Színház és a Magyar Teátrum, a pusztítással, halállal a szerelmet, az örök emberi értékeket szembeállítva.
Liszi Melinda varázslatosan idézte meg a csibészhercegnőt, Szécsi Margitot, szuggesztív előadásával elbűvölve a közönséget. A Szécsi Margit verseket és a mélyen átélt előadást Vadász Gábor színművész, unokahúga Vadász Erzsébet és a Vadász család tette teljessé szerelmes cigány népdalokkal. A versek és a dalok együtt egy különleges produkciót alkottak, melyet a közönség vastapssal jutalmazott.
A Jókai Színház és a Magyar Teátrumi Társaság az előadással a roma holokausztra emlékezett. Porajmos: elpusztítást, elnyeletést jelent a roma holokauszt cigány elnevezése. A második világháborúban a nácik által a cigányság körében végrehajtott etnikai tisztogatás áldozatainak számát közel két millióra becsülik. A roma holokauszt tényét 1982 után ismerték el, de csak 1990 után számították a cigányságot a nemzetszocialista rendszer áldozatai közé.
A Magyar Holokauszt Emlékévhez kapcsolódva a Magyar Teátrum és a Jókai Színház két előadással emlékezett az áldozatokra. Július 30-án Szőke Pál, a Jókai Színház színművésze, Babits-díjas előadóművész a tragikus sorsú költőt, Radnóti Miklóst idézte meg a költő naplóján, versein keresztül. A költő születésének tragikus körülményeitől egész életében nem szakad el, s egyre erősödő mértékben jelennek meg verseiben a bűntudatnak, a szenvedés jogosságának motívumai. Származása pedig sorsának történelmi tragikumát adja. Radnóti Miklós (1909 – 1944) halálának pontos körülményei nem ismertek. Egyes kutatások szerint a munkaszolgálatra berendelt költőt 1944. november 4-én vagy 9-én magyar különítményesek végezték ki Abda közelében 21 társával együtt.
Kovács Attila