A nyolcadik évad kezdődött el október 7-én a Mindentudás Színházi Egyetemén a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában, ahol a programsorozat házigazdája, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta köszöntötte az est előadóját és a közönséget. Bárdos Judit egyetemi adjunktus A Pszycho titkai címmel tartott izgalmas előadást.
„Hitchcock filmjeiben mindvégig képes fenntartani az izgalmat, a rettegést és a kiszámíthatatlanságot. Kiváló színészvezetéssel dolgozik, hiszen a jellemek megrajzolása, fejlődése vagy éppen állandósága is feszültségfokozó. A jel- és rémképrendszere, a zenei aláfestések, a lassú nagy totálok is ezt a borzalompiramist építik. A szájbarágós tények helyett mindenre az atmoszféra hitelessége a magyarázat.” Kovács Edit bevezetőként Urmai Csontos Gabriella: A borzongás filozófusa – Alfred Hitchcock című írásából idézett. Majd bemutatta Bárdos Judit filmesztétát, az ELTE Művészetelmélet és Médiakutatási Intézetének oktatóját.
Ahogyan megszokhattuk, a tudományos előadások szervesen kapcsolódnak a színház repertoárjához, ezúttal a múlt évadban bemutatott Pszicho című stúdióelőadáshoz hallgathattuk meg Bárdos Judit egyetemi adjunktus elemzését.
A francia újhullám rendezői – mint például Francois Truffaut – nagyon tisztelték Hitchcock munkásságát, filmnyelvi újításait saját mozgalmuk egyik előfutárának tartották. A filmművészet formanyelvi fejlődésében jelentősége Murnau és Eizenstein munkásságához hasonló, fontos filmtörténeti mérföldkő – mondta Bárdos Judit. Hitchcock filmjei a thriller műfajába tartoznak, de kiemelkednek a műfajon belül a vizuális megjelenítés, a montázs technikája és a dramaturgiája által.
A rendező számára a Pszicho című filmben a téma, a szereplők nem voltak fontosak, ami számára lényeges volt, hogy úgy illessze össze a filmnyelvi eszközöket, hogy azok a lehető legnagyobb lélektani hatást érjék el a nézőben. Hitchcock filmjeinek egyik kulcsfogalma a suspense, amely egy figyelemfelkeltő, rejtélyes légkört, feszültségteli várakozást, késleltetést jelöl. Ehhez kapcsolódik a narráció megújítása, miszerint a nézők többet tudnak a történésekről, mint a szereplők, ami szintén feszültségnövelő eszköz.
Bárdos Judit előadásában feltette a kérdést, hogy miért szeretik a nézők a thriller műfajú filmeket, miért vonzza őket a feszültség ilyen formája. Dramaturgiailag a gonosz, a rossz mindig izgalmasabb, nagyobb figyelmet kelt, mint a jó; már a gyermekmesék is tartalmaznak rémisztő elemeket. Ezen feszültségkeltő elemek megélésekor a saját belső feszültségeinkkel, szorongásainkkal tudunk szembenézni. A filmbeli feszültség feloldódásával pedig a néző saját belső feszültsége is oldódik.
A suspense fogalma mellett fontos még a „vörös hering” effektus, amely szerint dramaturgia váltások történnek, a film szereplői először főhősnek tűnnek, egy bizonyos idő után azonban eltűnnek a cselekményből, egy újabb szereplő lesz főhős, de ő is csak átmenetileg.
Az előadáson a Pszicho két kulcsfontosságú jelenetét, a nyomozó lépcsőn történő leszúrását és a zuhanyzós gyilkosságot Bárdos Judit részletesen elemezte, előtte le is vetítette a két epizódot. Hitchcock szakít a klasszikus montázs technikájával, fontos a vertikális és horizontális tagolás a gyilkossági jelenetek vágásában.
A film formanyelvi és pszichológiai elemzése olyan részletekre mutat rá, melyeket a néző a film első megnézésekor még nem biztos, hogy észrevesz, így Bárdos Judit előadása a Pszicho újbóli megtekintésére ösztönöz, immár az analizált elemek figyelembevételével.
Az előadás után Kovács Edit bejelentette, hogy legközelebb november 4-én várják az érdeklődőket, amikor Földváry Miklós István egyetemi adjunktus Hit, rítusok, vallástudomány címmel tart előadást.
Rácz Attila
Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
