Nagy izgalommal várták és mesehősöknek kijáró ovációval köszöntötték a megyei mesebérletes gyerekek január 29-én délután Aladdint és társait Békéscsabán. A zenés, táncos mesejátékot – a Turay Ida és a Jókai Színház közös előadását – majdnem február végéig láthatja a legifjabb közönség. (Niedzielsky Katalin kritikája)
Mesekönyv nyílik ki a színpadon, az Ezeregyéjszaka pazar arab és perzsa építészete, viselete, piaci forgataga tárul elénk a látványos díszletben. Természetesen sejtelmes keleti zene szól, és a csillogó selyembe, hatalmas térfogatú turbánokba burkolt figurák különös táncot lejtenek. A szöveg – Topolcsányi Laura átiratában – modern, egészen mai, szlenggel és aktuális nyelvi poénokkal, magyarázatokkal, szinonimákkal tűzdelve. Hamarosan a dallamokba is belopakodnak jól ismert filmdalok, kedvelt slágerek.
Mielőtt Aladdin, Dzsini és Jázmin története kibontakozna és megtudnánk, hogy a szeretet és a szerelem képes legyőzni a rosszat, a gonosz minden ármánykodását, megismerkedünk a szereplőkkel. Az első szép dalt Jázmin hercegnő, a szultán lánya, azaz Szilvási Judit énekli arról, hogy „Az élet nem álom”, ki akar szabadulni a palotából, hogy láthassa, hogyan élnek az emberek. Aladdin szerepét Valázsik Péter játssza, segítője, a selypítő Abu majom rögtön a gyerekek kedvence lesz. Ők ketten akrobatikus mutatványokkal rukkolnak elő, a második lírai kettőst Jázmin és Aladdin énekli. Dzsini, azaz Pásztor Máté belépője a harmadik hatásos dal, az esernyős Singing in the Rain jelenetben már frakkos táncosok ropják, mint egy revüben, majd a piaci lopás után felgyorsulnak az események.
A palotából szabadult hercegnőnek fogalma sincs a valóságról, nem tudja, miért kell lopni; a majom viszont ellenállni nem képes a kincsnek. Aladdin ekkor már fülig szerelmes Jázminba, egyre nagyobb szükség lesz Dzsini varázserejére, hogy helyrehozza az elfuserált helyzeteket, megoldja a problémákat. A szultán nem éppen az erős kezű hatalom képviselője, inkább kicsit idétlen figura, Barsi Márton alakítja. A szerelmes dalok blokknál már teljesen nyilvánvaló, hogy modern mesét látunk. A gonosz Jaffar figuráját Tóth Alex kelti életre, Jágót Boros Zoltán. Abu szerepében Borbély Krisztina, akit a gyerekek kezdettől like-olnak. Az előadás rendezője BORISZ.
Aladdintól a bűvös lámpa és a varázsszőnyeg elválaszthatatlan, legalábbis az arab népmesében. Az Ezeregyéjszaka hőse az 1992-ben forgatott világhírű Disney-rajzfilmben szegény utcagyerek, akinek az élete egy csapásra megváltozik, amikor rátalál a varázslámpára. Ebből szabadul ki a varázsló, Dzsini, aki Aladdin három kívánságát teljesíti. Ebben a színpadi változatban is egyszerű legény Aladdin, Dzsini varázslatával lesz herceg, hogy elnyerhesse Jázmin kezét, amire Jaffar, a szultán gonosz fővezére is pályázik.
„Álom, csak álom, az élet oly más” – hangzik fel az előadás vége felé újra a szép dallam, és a fiatalok hálásak a lámpásban dekkoló szellemnek a varázslatért és azért, hogy megmutatta nekik a világot. S a jóságos szellem, aki lemond saját szabadságáról, hogy valaki mást szabaddá tegyen, maga is szabad lesz. Ez már egy újabb üzenet, amit megtanulhatnak a gyerekek.
KYDI látványos díszletéhez, a sok varázslathoz persze füst társul, és még vetítés is, jóllehet elég sötét, inkább árnyjáték. A hangulatos jelmezeket Nyírő Bea és Kassai Judit tervezte. A koreográfia az Abut játszó Borbély Krisztina munkája.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
