Nagyon különlegesnek ígérkező ősbemutatóval készül a Békéscsabai Jókai Színház, hogy méltóképpen emlékezzen meg a reformáció 500. évfordulójáról. Az ünnepi alkalomra írta Pozsgai Zsolt A Szellemúrnő (Ábránfy Katalin) – Játék a történelemmel című drámáját, amit egy titokzatos csabai legenda ihletett. A XVI. századi földvár lakóinak tragikus sorsát megidéző előadást Seregi Zoltán rendezi, a címszerepet Kovács Edit játssza. A premiert december elsején láthatja a közönség, a próbák október 25-én kezdődtek el. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
A színházban általában két ünnep kapcsolódik minden bemutatóhoz, az egyik az, amikor elkezdődik az alkotófolyamat, a másik a premier, amelynek rangját ezúttal a különleges alkalom is emeli – ezekkel a szavakkal köszöntötte Seregi Zoltán igazgató a művészeket és a sajtó képviselőit A Szellemúrnő első olvasópróbáján a Vigadóban. Külön is üdvözölte Kutyej Pál önkormányzati képviselőt, de ezúttal nem a fenntartó képviseletében, hanem mint a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség lelkészét, akit szakértőnek kértek fel a hiteles előadás létrehozásához.
A direktor elmondta, hogy a szerzőtől éppen egy évvel ezelőtt „nézőbarát”, izgalmas, jól követhető történetet mesélő és érdekes karaktereket felvonultató drámát „rendelt” az évfordulóra, az első variáció tavaszra elkészült, azóta dramaturgként folyamatosan dolgozik rajta. Hangsúlyozta, hogy a darabban sok a történelmi tény, de még több a fikció. Mindenképpen a városhoz köthető történetet akartak színpadra vinni, így Békéscsaba első evangélikus templomának megépítése áll a mű középpontjában, ami „történelmileg nem igaz”, de az Ábránfy család valóban itt élt 470 évvel ezelőtt.
A dráma előzményeinek ismertetése után az igazgató átadta a szót a rendező Sereginek, és ismertette a szereposztást. Ábránfy Katalin, a csabai vár özvegy úrnőjének szerepét Kovács Edit Domján Edit-díjas színművész játssza, lánya, Zsófia alakját Papp Barbara egyetemi hallgató, a lány fiatalkori szerelmét Balázs Csongor kelti életre. Auglen esperes figuráját a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula alakítja, Luther, a wittenbergi reformátor alakját Mészáros Mihály, feleségét Katarina von Borát Komáromi Anett. Katalin öccsét, Ábránfy Imrét Katkó Ferenc, Ursula nővért Nagy Erika hozza színpadra, további szerepekben többek között Csomós Lajos, Szabó Lajos, Tege Antal, Szőke Pál látható.
A kétszer egy órás előadás több, mint tíz helyszín játszódik, a díszletet Juhász Katalin tervezte, a jelmezeket Vesztergombi Anikó. A zenéről Vozár Krisztián és Rázga Áron gondoskodik.
Kutyej Pál lelkész elmondta: azon munkálkodnak, hogy a reformáció jelentőségéhez méltó alkotás szülessen, olyan figyelemfelkeltő előadás, amely a vallástörténeti és társadalmi mozgalom lényegét mutatja fel.
– Maga a kegyelem hirdetése, az üdvösség keresése és megtalálása volt a reformáció valódi tartalma, lényege. Fontos hangsúlyozni a 21. század emberének is, hogy a reformáció a sallangok helyett felmutatta az igazi találkozást Istennel. A reformáció valódi tartalmát kell közelebb vinni az emberekhez, nem elég csak kipipálni az évfordulót, fontos, hogy valamit megérezzenek a mai nézők is abból, hogyan kerültek – a reformációnak köszönhetően – közelebb az Istenhez az emberek.
Seregi Zoltán hozzátette: a dráma konfliktusokra épül, azok nélkül nincsen színház. De szó sincs szellemi szembeállításról, hitvitáról. Természetesen szenvedélyről is szól a dráma, hiszen Luther szenvedélyes ember volt, csak nagy odaadással tudta végigvinni az elveit. A készülő előadás célja, hogy a szellemi irányzatot megismertesse a nézővel.
– Ma már kevesen tudják Békéscsabán, honnan ered a Kastély utca elnevezése, hol állt az egykori földvár, amely családi viszály miatt porig égett. Pozsgai Zsolt művében annak helyén titokban épül a templom. Helytörténeti és történelmi kutatások, levéltári források alapján dolgozott az író. A szereplők létező személyek voltak, a testvérek, Katalin és Imre között az örökségen folyt a vita, ezért gyújtották fel a várat.
Már ez az olvasópróba, rendhagyó irodalom és történelem óra felért egy előadással, kedvcsinálónak mindenképp hasznos volt. S ha valakinek Luther vagy a reformáció nem lenne elég hívószó, akkor itt van a régi csabai legenda, az Ábránfy család meséje, a kastély, a földvár, a templomépítés kora. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a történet – bár történelmi ihletésű – mégiscsak mese, fikció!
Kovács Edit színművésznőtől azt kérdeztem, vajon tősgyökeres békéscsabaiként és evangélikusként, akinek fontos a hite, erkölcse, mit jelent ez a szerep.
– Nagyon izgalmas kihívás, még soha nem játszottam Békéscsabához köthető, létező személyt. Komoly feladat, sok mindennek utána kell nézni, de kiindulni mindig a darabból kell. Fikció és történelmi hűség ötvöződik a drámában, és a színésznek mindig a szövegkönyv a legfontosabb, a karakter igazát az alapján kell megtalálnia. A saját erkölcsi gondolkodásunk határozza meg, melyik tulajdonságunkat használjuk a karakter felépítésénél. Igen, csabai vagyok és evangélikus. Ilyen kötődéssel sem játszottam még, ahol a hitem is fontos. Ez két olyan pont, ami elgondolkodóvá teszi, mélyebb önvizsgálatra készteti az embert. Tisztelni kell mindenki vallását, tudni kell, hogy a hit meghatározza a cselekedeteinket. A szerep akkor kel életre, ha saját érzéssel ruházzuk fel. Megkeresem a jellemvonást, aztán azzal azonosulok, hogy végül hiteles legyen a figura.
Kovács Edit arról is szólt, hogy a drámán kívül sok helytörténeti, történelmi leírást olvasott a korról, Békéscsabáról, hogy minél több háttérismeretre tegyen szert, ötleteket kapjon a szerepformáláshoz. De meghatározónak mindig az erkölcsi alapot és a szövegkönyvet tartja.
Niedzielsky Katalin
