Abszolút kortalan, gyönyörű darabnak, az egyik legcsodálatosabb szerelmi történetnek nevezte Katkó Ferenc rendező a Lila ákácot. Szép Ernő halhatatlan művének főszerepeiben Gulyás Attilát és Köböl Lillát láthatja a közönség. Az évad utolsó bemutatóját május 13-án tartja a Békéscsabai Jókai Színház. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
Hangulatteremtőnek felcsendült a jól ismert „Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj?” melódia, a zongoránál Gulyás Levente, és Gulyás Attila énekelt – így kezdődött az olvasópróba március 30-án délután a Vigadóban. Seregi Zoltán igazgató azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy „a szerelmes história” alcím, műfaji megjelölés már önmagában különleges, egyedi, és a huszadik századi klasszikus regényéből készült színdarab nagyon jó szerepeket kínál a társulatnak, és igazi csemegét ígér a közönségnek.
Elsőként Bujdosó Nóra díszlettervező ismertette elképzeléseit, hogy milyen színpadképet álmodott meg a készülő produkcióhoz, makettel és képekkel szemléltette, hogyan kelti életre az egykori orfeumok, kávéházak világát. Mint mondta, „ugyanaz a tér szolgálja ki a darab változásait”, az öttagú zenekar a színpadon állandó helyet kap, előtte lépnek fel a táncoslányok. „A hangulat, a színvilág, a zene könnyedségéhez organikus motívumrendszer társul, kékes-lilás, sejtelmes környezetben játszódik a történet, lesz tolóajtó, gyöngyfüggöny, fátyol.”
Katkó Ferenc arról szólt, hogy a dráma öt képből áll, amit minél kevesebb díszlettel képzelnek el. Három kép eseményei a szabadban zajlanak, ezért olyan formát kerestek, ami a liget megjelenítésére éppen úgy alkalmas, mint a belső terek, például a kaszinó ábrázolására.
– A színészek mindig azt akarják tudni, mennyi szövegük van. Ha kevés, az a baj, ha sok, akkor az, nincsen jó válasz. Ebben az előadásban minden karakter fontos, függetlenül attól, hogy hány mondata van – szögezte le a rendező. – Az eredeti drámában nincsenek dizőzök, én raktam őket bele, átvezetnek a történeten. Szép Ernőtől loptam a szövegüket, a Május című egyfelvonásosból. Válogattam dalokat is, amelyek elindítanak vagy lezárnak egy-egy történetet, tehát a jelenet elején vagy végén szólalnak meg, kivétel Angelusz dala.
A „prózai beavatás” után a három dizőz énekelt, adott ízelítőt: Tatár Bianka, Gábor Anita és a színészhallgató Zsombok Réka.
Kiss Kata jelmeztervező elmondta, hogy az eredetileg a boldog békeidőkben játszódó történetet Katkó Ferenc az 1920-as évekbe helyezte át, ezért a jelmezek és a sminkek azt a kort idézik. A nők egyforma ruhát és parókát viselnek, kivétel Manci, aki az elején ártatlanságot mutat, később kap táncosruhát, illetve Bizonyosné, aki úri nő. Csacsinszky Pali nagyon elegáns barna öltönyben, kalapban jelenik meg, a többi férfi szmokingban, ahogyan illett.
– A kaszinóban minden nő egyforma, de minden ruha és paróka mögött más és más sors lepleződik majd le, és fény derül a világ valós jelentésére – vette át a szót a rendező, aki a művészeknek azt ígérte, hogy a próbafolyamat során minden részletről sokat beszélgetnek.
A Lila ákác 1913-ban játszódik, de Katkó Ferenc szerint nincs jelentősége annak, hogy melyik évbe, korszakba tesszük a darabot, mert az abszolút kortalan, mindig érvényes és aktuális, ahogyan az igazi klasszikusok, és éppen ez a gyönyörű bennük.
A regényt Szép Ernő 1919-ben írta, és a húszas évek elején dolgozta át színdarabbá, a múlt század drámairodalmának egyik legszebb alkotásából két film is készült. A világháború előtti Pesten játszódó történet egyik főszereplője Tóth Manci, fiatal varrónő, aki primadonna szeretne lenni. A Városligetben, a lila akác alatt találkozik Csacsinszky Pállal, a szegény költővel, és beleszeret. Pali azonban másra vár, az igazi nagy szerelmi kalandra, az eszményi nőre. A boldogságot hajszolja, és nem veszi észre, hogy ott van előtte, egy karnyújtásnyira, majd amikor rádöbben, már késő. Az édes-szomorú love story – sok humorral, poénnal, és nagyon választékos, költői nyelven – nem véletlenül népszerű immár száz esztendeje; s nemcsak az örök emberi szenvedélyek, konfliktusok miatt, hanem a társadalmi gondok iránti érzékenység miatt is.
– Ezek az emberek keresik a helyüket a világban, boldogok akarnak lenni, de nagyon tragikus a vége a történetnek, hiszen Manci külföldre megy a munka, az érvényesülés, a boldogulás reményében. Aztán tragédiába torkollik az útja. Tehát nagyon is jellemzőek az áthallások a mához – hangsúlyozta Katkó Ferenc. – Szép Ernőnek mindig ott a helye a színpadon, mert örökérvényű és az egyik legszebb szerelmi történet ez a mű. Azt reméljük, hogy az előadással sikerül tükröt tartani, és mindenki kicsit önmagára ismer, szembesül fiatalkori énjével. Kicsit figyelmeztetni szeretnénk, hogy ne veszítsük el könnyen azt, akit szeretünk, ne későn döbbenjünk rá, mi az igazán fontos az életünkben.
A rendező külön értékként emelte ki Szép Ernő jellegzetes nyelvét, stílusát, a huszadik századelő „csacsogó beszédét”, a kaszinók, kuplék, ligetek költőiségét, líráját. Felhívta a figyelmet a nagyon találó beszélő nevek (Csacsinszky, Bizonyosné, Majmóczy, Angelusz, ami angyalt jelent) különlegességére is.
Az előadásban Csacsinszky Palit Gulyás Attila, Tóth Mancit Köböl Lilla játssza. Bizonyosné figuráját Komáromi Anett, férjét Katkó Ferenc, Angelusz papát Tege Antal, Zsüzsüt Jancsik Ferenc, Majmóczyt Czitor Attila kelti életre. A táncosok Fejes Kitty koreográfiáját valósítják meg. A díszbemutatót május 21-én láthatja a közönség.
Niedzielsky Katalin
