A Bárka szerkesztőségének gondozásában debütált szombat délután, a Mondani-valók alkalmi gyermekvers-antológia, a békéscsabai Sík Ferenc Kamaraszínházban. A kötet néhány versét a Jókai színház művészei, diák-versmondók, három szerző, valamint a Pupa Trupa együttes tarkabarkázta.
Pim-pim-pim-pim-pim-pim-pim-pim-mekkel vezette fel Lovas Gábor, a Pupa Trupa gitáros-harmonikás-zeneszerzője az estet, s a dalba hamarosan beúszott Soós Emőke énekes-agyagbékahátánritmusoló és Schäfer Szilveszter hegedűs is.
Meg kell hagyni, az egész program alatt az ember csak úgy kapkodta a fejét, hogy a szövegekre vagy zenék(ek)re figyeljen, mert mindkettő erős impulzusokat diktált.
200119mondani_valok002
A Pupa-nótát követően, Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő, az est egyik házigazdája elmesélte, a Bárka folyóirat a közel három évtizedes léte során számos pályázatba fogott, de talán ez a legkomplexebb projekt, amely, ha úgy vesszük, az irodalom berkein is túlmutat, és akár az oktatás, vagy a társadalom felé is nyújtózkodhat. A Mondani-valók egy irodalmi pályázatból indult, s mára egy összművészeti produkcióba csúcsosodott.
Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő, a másik házigazda(g) hozzáfűzte: három évvel ezelőtt beszélgettek arról, hogy vajon miért van az, hogy a legtöbb iskolai ünnepségen az ember unatkozik.
– Persze ez nemcsak a hosszú beszédek miatt van – folytatta –, hanem mert a kötelezően elhangzott vers általában csalódást okoz. Természetesen tisztelet a kivételnek.
200119mondani_valok004
Elmondta, hogy a pedagógusok közt végzett egy minifelmérést, többek között arra volt kíváncsi, hogy miért ilyen a színvonal? Majd azt a választ kapta, hogy nincs miből válogatni. Egyfelől vannak klasszikusok, de nem mindig szólítják meg a mai kor srácait, azonfelül a mai szerzők nem kifejezetten alkalmakra írnak.
(De majd most!)
Minderre rímelve, a tavaly év elején írták ki a pályázatot, amelyre összesen 180 szerző 608 verset küldött (mindenkinek minimum 3 dolgozatot kellett postázni). Állítják, nagyon sok munka volt vele, de megérte! És végül 54 szerző, 120 verse került a kötetbe.
A zsűri – egyben a szerkesztőség – tagjai: a fentebb említett két házigazda; Kiss László író, szerkesztő; Kiss Ottó költő, író, a folyóirat munkatársa; Lovász Andrea kritikus, szerkesztő, a Bárka gyermekirodalmi rovatának, a Papírhajó vezetője és Szil Ágnes író, szerkesztő.
200119mondani_valok006
– Miután összeállt az anyag – tette hozzá Elek Tibor –, kihagyhatatlan volt, hogy a társművészeti ágakat is bevonjanak: a Jókai színház művészeit, illetve a napsugaras muzsikusokat, azaz a Pupa Trupát, akik néhány költeményt meg is zenésítettek.
A Bárka és a Jókai színház marketing osztálya közötti együttműködés eredményeként eddig a kötetben szereplő költeményekből három kismozi készült, amelyben a teátrum színművészei is közreműködtek. Az elkészült filmekből az irodalmi esten kettőt vetítettek le. Az együttműködés hosszútávú a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva újabb videók készülnek majd.
Elhangzott, hogy a legkülönbözőbb alkalmakra készültek a költemények, és ezzel kapcsolatban Elek Tibor megemlítette, a kötet végén nemcsak névmutató, hanem tárgymutató is található: mint például újév, szalagavató, Bálint nap, madarak és fák napja stb… (közben az egyik mellettem ülő hölgy azt suttogta a fülembe, hogy kimaradt a november 7-e).
200119mondani_valok005
A könyvbemutatón megjelent három alkotó is: Borsi Bálint, Buzai Csaba és Zalán Tibor… noha az utóbbi nem akart részt venni a pályázaton, de a szerkesztők megfűzték, amit senki sem bánt meg.
– Én is pedagógus vagyok – mondja Borsi Bálint –, úgyhogy sajnos ismerem azt a jelenséget, amikor kellemetlen kötelesség egy ilyen ünnepély. Miközben a hazai gyermekirodalomnak van egy nagyon szép hagyománya. Én ballagásos, húsvétos és anyák napi verset küldtem.
Ekkor Elek szerkesztő megkérdezte, hogy annyi locsolóvers létezik, minek még egy? Mire azt a választ kapta, hogy „épp a húsvét fonákját írtam meg – Locsolódó címmel, ugyanis két leány húgom van, és tudom milyen az, amikor a pityókás szomszéd bácsi verset mondana, de összegabalyodik a nyelve".
200119mondani_valok007
Buzai Csaba orosházi könyvtáros elújságolta, az anyák napi versének ihletője éppen a felesége, aki már akkor anyuka volt.
S hogy Zalán Tibor a miért nem vett részt a pályázaton, szerkesztői felvetésre elárulta: elvből nem pályázott. Régi motoros a hazai (b)irodalomban, ebből kifolyólag, ha megnyeri, akkor azért, ha meg nem, akkor meg azért szégyelli magát.
Szerencséjére, a halottak napjás fogalomkört nem vette észre, mert a gyermekei számtalanszor azt vágták a fejéhez, hogy mindig olyan csuklófelvágó verseket ír. Többek között az aradi vértanúkat fogalomkört választotta, mert nehéz témának érezte; a szalagavatósat azért, mert vala’ egy lányiskolában tanított – és ahonnan családi nyomásra távoznia kellett, és az anyák napja volt a legnagyobb kihívás számára, amelyet a legkevesebb közhely nélkül próbált megírni.
200119mondani_valok009
Továbbá az est folyamán verset szavalt Kovács Edit színésznő, illetve két gyerekfellépő: Laczkó Patrik (nyitóképünkön), ő a minap, a Jókaiban bemutatott Egri Csillagok egyik fiatal Bornemissza Gergője, és Szatmári Dávid.
És végül a Pupa által muzsikált, Halmai Halhatatlanját hallottam egész este a fülkagylómban; még a városi bálon is.
Hallatlan volt.
Forrás: behir.hu
