Május 28-án a Nemzeti Színházban mutattuk be az Orient című produkciónkat. A Gödöllői és a Békéscsabai előadások után a Nemzeti Színházban is telt ház fogadta a színészeket és a közreműködőket, már napokkal az előadás előtt elkelt az összes jegy.
Híd kelet és nyugat között! Zenés színház, az elfogadás és együttélés gálája. Ezt a szlogent hangoztatta az előadás előtt tartott köszöntőjében Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója, a darab rendezője és Íjgyártó István, kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, aki az est fővédnöke volt. Az előadás a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésével valósult meg a Nemzeti Színházban. A szervezők célja az volt, hogy az előadással felhívják a figyelmet egymás kultúrájának megismerésére és elfogadására. A darabot megtekintették a minisztérium delegáltjai mellett a diplomáciai testületek tagjai és országgyűlési képviselők. Jelen volt többek között Mikola István államtitkár, Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere, Kiss Tibor, Békéscsaba alpolgármestere, Vantara Gyula, országgyűlési képviselő, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója.
Az Újpest FC labdarúgó csapat vezetősége is megnézte az előadást, köztük a szerb vezetőedző Nebojša Vignjević, aki elragadtatással beszélt a látottakról. Akárcsak a többi néző: a Nemzeti Színházban is zajos sikert aratott az Orient, hosszú percekig zúgó taps volt az alkotók jutalma.
„Az elfogadás drámája, a befogadás show-ja! Egy üzenet, hogy mi magyarok elfogadó, befogadó emberek vagyunk, pont most, amikor a bevándorlási hullám kapcsán sokakban felmerül, hogy magyarok esetleg kitaszítóak, kirekesztőek. Ilyenkor jó egy üzenetet elküldeni Európába, hogy nem, mi magyarok szeretjük megtanulni más emberek kultúráját. Hisszük, hogyha ezt nem tesszük meg, akkor a hidak ledőlnek” – mondta Fekete Péter.
Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékező mű üzenete napjaink menekülthulláma, a párizsi tragikus események és a megújuló vallási, kulturális konfliktusok-konfrontációk okán fokozott aktualitással bírnak. Egymás megismerése, egymás kultúrájának elfogadása nélkül élhetetlenné válik világunk, újból és újból ledőlnek a sziszifuszi munkával épült erkölcsi, szellemi és kulturális hidak. Az előadás üzenet Európának, mi magyarok így, történelmi emlékezettel is végiggondoljuk az elfogadás, a megismerés, az együttélés alapkérdéseit.
Az első Orient expressz 1883. június 15-én indult el Párizsból Konstantinápoly felé, legendás korszakának az első világháború kitörése vetett véget. A darabban Párizsból egy férfi (Szomor György/Vasvári Csaba), Isztambulból pedig egy nő (Gubik Petra/Gábor Anita) indul el egymás felé, az utazás alatt a zene és a tánc lehetőségeivel mesélik el történetüket. A zimonyi Száva‑híd 1914-es felrobbantásával az expressz nem közlekedett tovább, lehetetlenné téve a találkozást, szétszakítva az egymás felé tartó nőt és férfit.
