A reformáció 500. évfordulójának tiszteletére írta meg Pozsgai Zsolt A Szellemúrnő (Ábránfy Katalin) című drámáját, melynek ősbemutatója december 1-jén lesz a Jókai Színházban. A darabot dramaturgként és rendezőként is Seregi Zoltán jegyzi, a főszerepben Kovács Edit színművésszel.
1517. október 31. – Luther Márton (Martin Luther) ezen a napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, mely reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén. De a reformáció nem pusztán a 16. század emléke. Egy közös örökség mindannyiunknak, melynek nélkülözhetetlen eleme a megújulás. A reformáció 2017-es jubileuma arra keresi a választ: milyen szerepet játszanak a reformáció értékei a mai korban? Hogyan tudunk belőlük meríteni?
Pozsgai Zsolt darabja jól követhető, izgalmas, fiktív történet, de rengeteg történelmi tény és helytörténeti utalás van benne. – magyarázta Seregi Zoltán az olvasópróbán. Kutyej Pál evangélikus lelkész szakmai tanácsadóként dolgozott együtt az íróval és a rendezővel. Véleménye szerint a reformációhoz méltó, érdekes darab született, „fontos, hogy mutassunk valami új perspektívát a 21. század emberének a reformáció törekvéseiből, az ember és az Isten találkozásáról.”
Pozsgai Zsolt története röviden arról szól, Békéscsaba külvárosában van egy utca: a Kastély utca. Mára már csak alig páran tudják, hogy a környéken egyszer, régen itt az Ábránfy család kastélya állt, és egy családon belüli küzdelem folytán porig égett. Állítólag azóta is a környéken kószál a „Szellemúrnő”, Ábránfy Katalin, és a lánya, Zsófia. Pedig ennek a történetnek már 470 éve. Helytörténeti érdekesség, hogy a Munkácsy-múzeum régészei valószínűsítik a helyét Békéscsabán, a Kastély utcában egy Ábránfy várkastélynak. Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára, 2018-ra szeretnék ezt azonosítani, és nyilvánosságra hozni mindazt, amit addig feltárnak ezzel kapcsolatban. A történeti leírások szerint 1556 júniusában Mágócsi Gáspár gyulai várkapitány ágyúkkal ostromolta az építményt, elfoglalta, Ábránfy Imrét és másokat megöletett. Utána az erődítményeket leromboltatta, az árkokat betemette, az egész kastélyt felégette.
Pozsgai drámája a XVI. század első felének, azon belül a békési reformációs tevékenységnek állít emléket, annak minden ellentmondásával, szépségével és küzdelmével együtt. A rendező sodró erejű, szenvedélyes drámát ígér, melyben a társulat színe java szerepel, az ősbemutatóra december 1-jén kerül sor.
-szkv-
Fotó: A-Team/Nyári Attila
