Nemcsak a színészek játszanak szerepeket, hanem valamennyien a mindennapi életünkben. A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat Bodor Péter egyetemi docens A szerep az életben című előadásával folytatódott március 4-én 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
Az előadás felvezetésében Kovács Edit, a Jókai Színház művésze Halász László A művészetpszichológia című tanulmányából olvasott fel egy részletet, amely az alkotó és a befogadó műhöz való viszonyáról, a produktív és a reproduktív alkotói tevékenységről, a mű létrehozásával és annak értelmezésével járó pszichológiai folyamatokról ír.
Bodor Péter elemzésének első részében a természettudományok és a társadalomtudományok alkalmazásáról, azok eltérő gyakorlati szerepéről szólt, bár a társadalomtudományok nem képesek irányítani a körülöttünk lezajló természeti jelenségeket, nem válthatók közvetlenül anyagi haszonná, mégis fontos szerepet töltenek be az egyén közösségi aktivitásának, illetve önismereti folyamatainak megértésében. A szerep színházi fogalmát metaforaként használva közelebb juthatunk az ember mindennapi életében betöltött szerepeinek értelmezéséhez, ami hozzájárulhat önmagunk és társaink pontosabb megértéséhez.
A szerep fogalmát a társadalomtudományokban, ezen belül a pszichológiában, szociológiában és a szociálpszichológiában három fő területre osztva vizsgálta az előadó: a gyermekek társas fejlődésében, azaz a szocializációban; a társadalmi rendszerek, a különböző intézmények esetében; végül pedig a mindennapi életben lezajló interakciókban. A társadalom és az egyén kapcsolatának fontos összekötő eleme a szerep, a társadalom különböző intézményeiben pozíciókat találunk, ezekhez a státuszokhoz kötődik a szerep, az a viselkedés, amit a pozícióhoz tartozó egyénnek gyakorolnia kell.
A szerepek betöltéséhez az egyénnek bizonyos feltételeket teljesítenie kell, például iskolai végzettség, a különböző szerepeket jelezhetjük ruházattal, egyenruhával, illetve a térbeli pozíció is kijelölheti a szerepet, például egy iskolai órán a tanár-diák helyzetének megosztottsága. Beszélhetünk adott és elért társadalmi szerepekről, előbbiekhez tartozik például az ember neme, etnikuma, amelyek adottak, elért társadalmi szerepről pedig akkor beszélünk, ha a szerep betöltéséhez valamilyen tevékenység elvégzése tartozik, például a tanár vagy az orvos szerepe. A szerepeket feloszthatjuk áthatókra, például a nemi szerep; illetve vannak alkalmi szerepek, amelyek bizonyos szituációkban jelennek meg, például az előadó szerepe. Az egyén társas fejlődésében fontos a szerep fogalma, a szocializáció rendkívül fontos momentuma a szerep átvétele, az emberi cselekedetek összehangolásához át kell venni a másik egyén perspektíváját, amely folyamat egy szerepjátékban vagy szabályjátékban alakul ki.
Szerepjáték esetében egy másik szereplőhöz való alkalmazkodás, szabályjátéknál pedig egy szabályrendszerhez való alkalmazkodás alakítja ki a megfelelő szerepet. Az intézmények és a szerepek kapcsolatában az egyének különböző előírásokhoz alkalmazkodnak, beszélhetünk komplementer szerepekről, tanár-diák, orvos-beteg egymást kiegészítő szerepek, ők egy más szerepküldői, megrendelnek egymástól bizonyos cselekvéseket. Kialakulhatnak bizonyos szerepkonfliktusok, amikor az egyén által párhuzamosan betöltött szerepek összeütközésbe kerülnek. A harmadik vizsgálati kör az interakciók területe, ahol az egyének jelentést tulajdonítanak a különböző helyzeteknek és ennek megfelelően alakítják cselekedeteiket, egy szereptől lehet bizonyos mértékig távolságot tartani vagy túl is lehet játszani egy szerepet, melynek eszközei a megjelenés és a modor.
Az előadás zárásaként két személyes kutatásáról beszélt Bodor Péter, az iskolákban korábban kötelezően viselt iskolaköpeny és az iszlám vallás által a nők számára kötelezően hordott fejkendő, a hijab használatát vizsgálta. Az iskolaköpeny viselési módozatai a szereptől való távolságtartásnak eszközei voltak, kifejezte a diákok intézmény iránti lojalitását. Az iszlám által előírt fejkendő szerepe ellentmondásos, hiszen a vallási előírás a feltünés elkerülését célozta meg, ez azonban egy európai országban az ellenkezőjébe csap át, hiszen itt a fejkendő viselete még nagyobb feltűnést kelt.
A Mindentudás következő programja április 1-jén 18 órakor lesz, Gyenge Zoltán professzor Művészet és/vagy filozófia címmel tart előadást.
Rácz Attila
Fotó: A-TEAM/Ignácz Bence
