Ősbemutatóra készül a Békéscsabai Jókai Színház, Szabó Magda Születésnap című ifjúsági regényét Belinszki Zoltán alkalmazta színpadra. A „kamasztörténet” előadását Bartus Gyula Jászai-díjas színművész rendezi, és a harmincszereplős produkció komoly logisztikai kihívás elé állítja a társulatot. A közreműködők már foglalkoztak korábban a darab történetével, keletkezési körülményeivel, a korral, amelyben játszódik, tartottak részpróbákat, a rendezői és tervezői koncepciókat február 20-án délután, a sajtótájékoztatóval egybekötött olvasópróbán ismertették az alkotók. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
Ritka az a bemutató, amelynek szereplői, közreműködői alig férnek el az impozáns Vigadóban, most pontosan ez történt. Seregi Zoltán igazgató köszöntője is elég hosszúra sikerült, mire harminc szereplő és az alkotók nevét felsorolta. Hangsúlyozta: szerencse, hogy itt van a Színitanház, amelynek teljes létszáma színpadra lép. Egyedülálló, hogy ennyi diák egy bérletes produkcióban részt vegyen, ahogyan az is, hogy egy kis színház operett-társulatba való darabbal birkózik meg.
Az előadás másik különlegességére is felhívta a figyelmet a direktor, arra, hogy egy évadon belül több klasszikus is színre kerül Békéscsabán: Arany János (Bolond Istók) és Csokonai Vitéz Mihály (Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak) után, még Mikszáth Kálmán (A beszélő köntös) előtt a kortárs Szabó Magda műve.
– Nagy öröm számunkra, hogy sok klasszikust játszunk. Szabó Magda is annak számít, a 100. születésnapját ünnepeltük ősszel, és meggyőződésem szerint a 20-21. század magyar irodalmának egyik legjelesebb képviselője, ezért is kerül színpadra – hangsúlyozta Seregi Zoltán. Végül arra kérte a tapasztaltabb művészeket, hogy segítsék a fiatalokat a próbafolyamat, illetve az előadások során.
A kuriózumokhoz Bartus Gyula még hozzátette: majdnem ötven jelenetet látunk a két felvonásban, nem lesz egyszerű feladat ezeknek a váltása úgy, hogy a néző számára ne legyen megerőltető. A rendező elmondta, hogy a regény és az előadás súlyos generációs problémáról, értetlenségről szól. Szereplői egyrészt azok a szülők, nagyszülők, akik átélték a második világháborút, a bombázást, az 1956-os forradalmat, a másik oldalon viszont ott vannak a fiatalok, akik később születtek, a történet a hatvanas években játszódik. Minden jelenetben igyekeznek megkeresni azt a pillanatot, ahol a korosztályok közötti bizalmatlanság érzékelhető. Bartus Gyula úgy fogalmazott: A fiatalok nem tehetnek róla, hogy ők azokban a háború időkben még nem éltek, később születtek, tehát máshonnan kell nézni a problematikát.
Belinszki Zoltán, aki a regényt színpadra alkalmazta, az író életének jellemző mozzanatait idézte fel, főleg azokat, amelyek szerepet játszhattak a mű keletkezésében, illetve segíthetik a megértését. Szabó Magda elvált szülők gyermeke volt, ami annak idején botrányosnak számított, szülei szabad gondolkodásra nevelték a korabeli Debrecenben. Költőként indult, 1949-ben neki ítélték a Baumgarten-díjat, amit visszavontak, el kellett hagynia a minisztériumi állását és iskolába küldték tanítani. Erről mondta az írónő, hogy ez nem büntetés volt számára, hanem jutalom. A Születésnap fiatal szereplői annak a generációnak a tagjai, akikről a szüleik azt hitték, „nekik már jó”, „bezzeg előtte milyen nehéz volt”. Az indíttatást a regény megírásához egy súlyos dilemma adta: Mikortól felnőtt az ember? És ezt a kérdést ki dönti el?
A hatvanas évek divatját idéző jelmezeket – szegények, tehetősek és fiatalok viseletét idéző ruhákat – Sellei Gabi tervezte. Mint mondta, egyik szeme sírt, a másik nevetett. Nem volt számára nehéz tervezni, hiszen ezt a kort élte, találkozott Szabó Magdával. Ugyanakkor rengeteg ruhát kellett kitalálni, összeszedni, és mindegyiknél az évszakváltásra is figyelni.
A díszletet Egyed Zoltán tervezte. Stilizált, jelzett színpadképet látunk majd: falak, álom, emlék, rom, lépcsőház jelzi az épületet, a háború nyomait. Négy mozgatható fal között elevenedik meg a történet, és mindig csak annyi bútor lesz, amennyi éppen kell.
A magyar klasszikusok sorozatát és a diákbérlet kínálatát gazdagító, március 20-ai ősbemutatóval a Jókai Színház az író születésének 100. évfordulójára is emlékezik.
Niedzielsky Katalin
