Heltai Jenő A tündérlaki lányok című színjátékát a következő évad első bemutatójaként, szeptember 13-án a Sík Ferenc Kamaraszínházban láthatja a közönség. Tege Antal rendező azt ígéri, hogy kicsit leporolják, a mához közelebb hozzák a darabot.
A sajtónyilvános olvasópróbán május 28-án délelőtt a Jókai Szalonban Seregi Zoltán igazgató köszöntötte a résztvevőket, a művészeket, tervezőket és a média munkatársait. Mint mondta, már több színház előre dolgozik ilyenkor, ahogyan a Jókai is, májusban elkezdődnek az őszi bemutatók előkészületei, majd ismertette a szereposztást. Özvegy Bergné szerepét Fehér Tímea játssza, Boriskát Liszi Melinda, Olgát Boldog Ágnes, Mancit Földesi Ágnes Villő, Sárit Nádra Kitti, a bárót Bartus Gyula (Jászai Mari-díjas), Gulyás Attila, Szabó Lajos lép fel az előadásban, valamint a Színitanház hallgatói, akiknek kötelező szakmai gyakorlatuk valósul meg a színpadon.
Tege Antal rendező arról számolt be, hogy a tervezőkkel együtt úgy gondolták, nem polgári díszletben játsszák az előadást, hanem kimozdítják onnan, és egy három részre osztott dobogórendszer lesz a díszlet, amely fölött ajtókeretek, ablakok lógnak majd. A dobogó két oldalán várakoznak a szereplők, akik szeretnének bejutni ebbe a báró által eltartott családba. A letisztult térhez a rendező letisztult, körberajzolt jelmezeket kért.
A tündérlaki lányok története arról szól, hogy apjuk halála után Boriska három lánytestvére és édesanyjuk eltartója lesz egy gazdag báró kitartottjaként. Egy napon azonban Boriska szerelmes lesz és döntenie kell, mi a fontosabb számára, a saját vagy szeretteinek boldogsága.
- A darab fontos kérdést vet fel: mások boldogtalansága árán lehet-e valaki boldog? Sári azt eszeli ki, hogy feláldozza magát, és ő lép Boriska helyébe. De sokat beszél róla, hogy mit tervez, mert bízik benne, hogy testvérei megakadályozzák. Ez nem őszinte áldozatvállalás, csak színjáték, ami újabb morális kérdéseket vet fel – fogalmazott a rendező.
A történet 1914-ben játszódik, a szereplők korhű ruhákat viselnek, a bútorok is abból az időből valók.
- Heltai Jenő, aki a jogi pálya helyett a színpadi írásnak szentelte életét, Molnár Ferenccel együtt ott van a korszak legjelentősebb írói, költői között. A színjáték jó kifejezés, mert azt jelenti, sok színű játék, de csak akkor válik vígjátékká, ha a közönség nyitott a befogadására. A legenda szerint Heltait a Gombaszögi lányok esete ihlette színműve, az „önzés komédiájának” megírására. A darab a hölgyeknek kiváló szerepeket kínál, de a férfiaknak is – hangsúlyozta Tege Antal. – Muszáj leporolni, közelebb hozni a művet a mához, hogy ne őskövületek szóljanak messziről. Nem változtatunk a szövegen, de a megszokottat pörgőssé tesszük, tempóján szeretnénk növelni zenei aláfestéssel, az evidenciák működnek, nem leszünk modernkedők, ugyanaz a stílus marad, csak más tempóban.
A díszletet Egyed Zoltán, a jelmezeket Kiss Kata tervezi. A tájékoztató után előkerültek a szövegkönyvek, és a színészek hozzáláttak a munkához.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
