Magyar Teátrum Online

A 2022-es év kulturális kínálatát gazdagító kreatív kezdeményezéseket vár legfrissebb ötletpályázatán a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program...

Tovább

Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza Cigánykerék című musicaljét mutatja be Böhm György rendezésében pénteken a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata...

Tovább

Három új taggal bővült a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) 24. közgyűlésén, amelyen a határon túli magyar nyelvű előadóhelyek nehézségeiről és a 2023-as Színházi Olimpiáról is szó esett...

Tovább

A Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termében játssza Agatha Christie A vád tanúja című krimijét vasárnap a Játékszín. A produkció főbb szerepeiben Kern András, Lévay Viktória, Kocsis Dénes és Szerednyey Béla látható...

Tovább

Színről színre címmel a vidéki színjátszás 1854 és 1945 közötti korszakát mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM - OSZMI) legújabb, hétfőtől elérhető virtuális kiállítása...

Tovább

Vaszilij Vajnonen Párizs lángjai című koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett előadásában október 8-tól az Erkel Színházban, míg Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicalje október 9-től az Eiffel Műhelyházban lesz látható...

Tovább

Haumann Péter és Lukács Sándor színművész, valamint Nagy Viktor rendező kapta meg idén a Tolnay Klári Művészeti-díjat; az elismeréseket hétfőn adták át a Nógrád megyei Mohorán lévő Tolnay Klári Emlékházban ...

Tovább

Az első szereposztás premierjéről

Írta: Nagy Szilvia

„Az év szuperprodukciója.” – mondta az utcán egy ismerősöm. Nem akarok felesleges izgalmat kelteni: a Nine valóban az! Annak idején volt szerencsém látni Békéscsabán a magyarországi bemutatót, utána természetesen széthallgattam az eredeti Broadway verziót, és egyértelmű volt, hogy a 2009-es filmet is megnézem. Pedig a musicalműfaj nem tartozik a kedvenceim közé, de a Nine-ban rengeteg a potenciál!...

Tovább

Mesejátékkal, történelmi drámával várja a 2021/2022-es évadban a nézőket a Zentai Magyar Kamaraszínház...

Tovább

Nyilvánosságra hozták szerdán a 2021. évi Prima Primissima Díj tíz kategóriájának három-három jelöltjét...

Tovább

Öt erdélyi magyar színház hat előadását válogatták be a romániai 31. Országos Színházi Fesztivál programjába, amelyet a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt nem Bukarest színházaiban, hanem főleg az online térben tartanak meg...

Tovább

Újabb öt évre ismét Kirják Róbertet választották a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójává...

Tovább

Csaknem 150 programmal, köztük egyedülálló látványosságokkal várja a látogatókat a pécsi Zsolnay Fényfesztivál csütörtöktől vasárnapig...

Tovább

BOTH GRÉTA írása

Távlatos fények, mindent magába szippantó világűr és megnyugvó csillagok. Ilyen hatóelemekből teremtődik meg a dunaújvárosi Bartók Színházban A kis herceg hangulata. „Az emberek elfelejtették ezt az igazságot.” Emlékeztetve a róka szavaira, Antoine de Saint-Exupéry könyvéhez hasonlóan Sipos Imre rendezése is valamennyiünkhöz szól.

Az előadás egy, a színpadon elhelyezett pontfényből tágul történetté, azzá a világgá, melyben a címszereplőn keresztül nemcsak a pilóta, de a nézők is találkozhatnak gyermekkori önmagukkal. Kalandunk kalauza Nánási Péter változatos és varázslatos zenéje. Ámulatba ejtő melódiák övezik az eseményeket, melyek sejtelmesek, érzelmesek, viharosak és mesebeliek is tudnak lenni: pontosan megkötik az előadás ritmusát, a vetítések, párbeszédek és mozgások az erre épülő rendszerben haladnak.

A hallás mellett a másik érzékszerv, amit folyamatosan újabb impulzusokkal bombáznak, a látás. A színpadi akciók Nagy Tibor látványkompozíciója környezetében zajlanak. A vetítés a tér két oldalán lógó áttetsző, tüllszerű anyagokra, illetve a befújt füstre történik; tulajdonképpen minden helyzet és helyszín az animációkkal együtt teljes. Ilyen a pilóta és a kis herceg találkozásakor a sivatag végtelen labirintusa, a különböző bolygók hangulata (számokban vagy éppen könyvekkel érzékeltetve), a rózsa megszeretése és elhagyása, a róka megszelídítése és az emlékeztető búzatábla, vagy a végre jól rajzolt bárány és a fájó emlékű elefánt az óriáskígyóban-történet.

A kényszerleszállás szerencsés hozományaként a kis herceg és a pilóta beszélgetésbe kezd. Szép lassan szövődik társalgásuk oly bensőségessé, hogy meg tudják osztani egymással a világgal kapcsolatos gondolataikat. Mudi Bese Botond kis hercegként elbűvölően naiv-ártatlanul mesél tapasztalatairól, párjanincs rózsájáról, csalódásáról, távozása okáról, az azóta megtett tanulságos utazásairól. A pilótát játszó Jegercsik Csabának már nem ilyen bizakodó a szemlélete. Elkerülhetetlen, hogy reakcióiba, magyarázataiba és egész lényébe ne furakodjon be a kiábrándultság. Mindkét karakter a saját válságán próbál túljutni, de ahogy ez a bolygólakók történeteiből is kiderül, magányosan ezt nem lehet.

A sorban meglátogatott égitesteken az egyedülléttel való küzdelem kisarkított embertípusokon keresztül jelenik meg. Szomorú sorsok követik egymást: a nemlétező hatalmával kérkedő király, a folyton magát ajnározó hiú, az önreflexióra képtelen iszákos, a minden idejét munkájára fordító üzletember, az értelmetlen parancsot vakon követő lámpagyújtogató és a végtelen adatokat gyűjtő, de személyes élményeket mellőző geográfus. Az előadás a bolygókat zenei stílusokkal, a vetítések sokféleségével különíti el, de támpontot nyújt az átöltözésekkel is: Matyi Ágota jelmezeiben, Jegercsik Csaba minden lakót más kabátban jelenít meg a színpadon. A pilóta és a kis herceg együtt jönnek rá, hogy mi adhat értelmet az életnek. Miután a planétákon tett látogatások nem viszik közelebb a megoldáshoz, mert „a felnőtteknek mindig mindent el kell magyarázni”, az aranyhajú kisfiú találkozik Kovács Vanda és Gasparik Gábor bábszerű, vadon élő rókájával: megérti rózsája szeszélyeit és a gondoskodás szépségét.

Az emlékeztetésre időről-időre minden embernek szüksége van, s ezt az esélyt Sipos Imre rendezése messzemenően megadja. A technika, a megvalósítás, a vetítés és a zene együttes játéka lenyűgöz: a kicsinyeket természetesen, a felnőtteket pedig azáltal, hogy újraéleszti bennük a gyermeki rácsodálkozást. A játékidő egy órája elteltével – miként a pilótának a kis herceg távozásával – az álomvilágnak a nézők számára sem kell feltétlenül véget érnie. Elraktározódik az élmény, hogy a nehéz pillanatainkban előhívhassuk, és kiszíneződhessenek ereje által a hétköznapjaink.

Az írás szerzője a PIM-OSZMI – PKÜ Szakírói kurzus résztvevője, egyetemi hallgató. A képeket Ónodi Zoltán készítette.

Írta: Nagy Szilvia

Barátságos kis színház a Károly körúton, ígéretes plakát, Oscarra jelölt író, és a főszerepben Hernádi Judit! A várakozásnak megfelelően, szép számú közönség verődött össze az Amy világa budapesti bemutatóján. A Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség immáron két évtizede szállít angol és amerikai kortárs sikerdarabokat a magyar színpadokra, és ebbéli tevékenysége már csak azért is dicséretes, mert kis hazánk előadó-művészeti repertoárjára igencsak ráfér a vérfrissítés. Ezúttal David Hare drámája indult hódító útjára a Belvárosi Színház deszkáiról....

Tovább

Karol Józef Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabja bemutatójával és koncertekkel is készül a Magyar Állami Operház az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra...

Tovább

Átadták pénteken a szentesi Tóth József Színházat és Vigadót, az intézményt az első két évben a Békéscsabai Jókai Színház fogja üzemeltetni...

Tovább

Két többnapos fesztiválon, koncerteken, ismeretterjesztő előadásokon és irodalmi programokon is részt vehetnek az érdeklődők szeptemberben Pécsen a Zsolnay Örökségkezelő NKft. helyszínein...

Tovább

Hét bemutatót tervez az új évadban a csíkszeredai Csíki Játékszín, amely a termek 70 százalékos kihasználtságával tartja meg előadásait a koronavírus-járvány miatt...

Tovább

A Szerelmek városa című zenés darab bemutatójával nyitja meg kapuit újra a közönség előtt a Vígszínház szombaton. Jacques Prévert és Marcel Carné az 1940-es évek Párizsában játszódó filmjéből ifjabb Vidnyánszky Attila rendezésében készült előadás...

Tovább