Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója
A Magyar Teátrumi Társaság nyolcadik alkalommal vitte el sátrát júliusban Tusnádfürdőre, a 1989 óta minden évben megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemre. Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója szerint a fesztiválsátor egyre ismertebb és népszerűbb találkozóhellyé nőtte ki magát.
A sátor felállításának ötlete Fekete Péter színházigazgató fejéből pattant ki, amikor Seregi Zoltán rendezővel együtt 2010-ben ellátogatott a tusványosi programsorozatra. Akkor megállapították, hogy van ott mindenféle közéleti és kulturális rendezvény, csak egy valami hiányzik: a színház. Gondolták, a nemrég megalakult Magyar Teátrumi Társaság veheti szárnya alá a dolgot, s a következő nyáron már vitték is a sátrat.
A tagszínházak évről évre gazdagabb kínálattal utaztak, sátruk egyre népszerűbb lett, és mára az egyik legjobb, leglátogatottabb helyszín fenn, a dombtetőn, ahonnan belátni az egész terepet, a nagyszínpadot is, ahol a koncerteket tartják. Azóta már VIP kertet is berendeztek a sátor mellé, ahová a vendégeket várják, van zsíroskenyér hagymával, mindenki kenhet magának. Adott a lehetőség, hogy művészek és politikusok kötetlenül jót beszélgessenek, természetesen a művészet volt a legfőbb téma a július 24-étől 28-áig tartó eseménysorozaton. A kerekasztal-beszélgetéseken általában egy-két előadó szerepel, és a hatvan férőhelyes sátrat megtölti a hallgatóság.
– A kultúra, turizmus kapcsolatáról, a gazdasági életre gyakorolt hatásáról rendeztünk az idén nagyon tartalmas beszélgetést, ahol színházi szakemberek mondták el tapasztalataikat, véleményüket – mondta Seregi Zoltán. – Azt vitattuk meg, hogyan lehet olyan értéket teremtő kulturális szolgáltatást, mint a színház turisztikai kínálatként tálalni, a különböző színtereket megfelelő tartalommal megtölteni.
A kerekasztal-beszélgetésekre – az izgalmas témáknak köszönhetően – mindig megtelik a sátor nézőtere.
Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára – aki a korábbi években a sátorban dj-ként működött – arra emlékeztetett: nagyon régen keresik a választ arra, hogy mi is a színház dolga. Elég-e megtölti a nézőteret, vagy van más teendő is a nyilvánosság felé? Több teret kell nyerni a színházon kívül is, és ha igen, hogyan kell ehhez a modern eszközöket jól használni? Ezért gondolták, ha itt ez a sátor, ennek a témának kell szentelni az idei kerekasztal-beszélgetést.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor intézményvezetők közpénzből létrehoznak programokat, alkotásokat, már előre gondolkodniuk kell, hogy kinek, milyen célból és milyen üzenettel teszik azt. S arról is, hogy az alkotás ne a fióknak készüljön, hanem el is jusson oda, ahova kell.
– Már a tervezéskor, a létrehozáskor gondolkodni kell azon, hogyan jut el a kultúra a nyilvánossághoz. A kultúrának pedig jól kell használni a nyilvánosság színtereit, hogy igazán értékes információk jussanak el hozzánk. A különféle felvételekről, hordozókról nem tudjuk, hogy azok meddig tartanak, de az alkotási folyamat során átadott tudás nem vész el, az alkotóműhelyek őrzik meg az értékeket az örökkévalóságig – fogalmazott a korábbi színházigazgató.
– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mára igazán fontos helyszínné vált a színházi sátor – szögezte le Seregi Zoltán. – Külön öröm, hogy a fiatalok is bejönnek, zenekarok is fellépnek, fontos beszélgetések zajlanak. Elmondhatjuk, aki Tusnádfürdőn volt, biztos, hogy járt nálunk. Szó esett politikáról, közéletről, de főleg kultúráról minden mennyiségben.
A Jókai Színház igazgatója arról is beszámolt, hogy az idén újdonsággal is szolgáltak: Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke – műsoron kívül, pénteken délután – csabai kolbásszal és gyulai pálinkával lepte meg a sátorba betérő vendégeket. Így gasztronómiai kóstoló is színesítette a beszélgetéseket.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Ignácz Bende/A-TEAM
