Nyilasy Balázs költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár előadásával folytatódik a Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat, december 4-én, 18 órától, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadás témája a ballada és az Arany János-i ballada témakörét járja körbe. Ingyenes belépőjegyek a Szervezőirodában igényelhetők!
A kétszáz éve született Arany János balladáiról szólva először a műballada műfaját kell elhelyeznünk a verses elbeszélések sorában, rendjében. A romantika idejében született költeménytípus szokásos, ismert változatait (a bürgeri, goethei, schilleri, morrisi, lorcai alkotásokat) is szükséges megvizsgálnunk, ha meg akarjuk érteni, miért fordult a mi Aranyunk oly szenvedélyes érdeklődéssel és kísérletező kedvvel a ballada felé. Jelen sorok írója ennek okát nem annyira a ballada „hatásvadász” (tragikus, melodramatikus, sötét színezésű, elhallgatásos-szaggatott) jellegében keresné, inkább arra koncentrálna, hogy a műfaj a láttató, elbeszélői, epikus, a dialógusalkotó, jelenetteremtő drámai és a nyelvvel bánó költői (lírai) képességek együttes meglétét követeli meg, s e három készség Arany Jánosnál, úgy tűnik, egészen kivételes módon – a balladai legjobb hazai és európai képviselőihez mérten is kivételes módon – áll rendelkezésre.
Működésüket a magyar költő nagyszerű elbeszélői, drámai és költői leleményeire rácsodálkozva az előadás során természetesen részletesebben is szemügyre vesszük majd. Szólnunk kell mindamellett arról is, hogy Arany balladái, úgy tűnik, a valóságábrázolás, a problémafeltárás egzisztenciális mélységét tekintve is többet adnak, mint a szokásos magyar, német, orosz, angol minták. A Rozgonyiné, az Ágnes asszony, a Vörös Rébék a válságtudatos, modern újkor létérzékelő-létértelmező lehetőségeinek teljes skáláját befogják, megjelenítik: az ártatlan, idilli, Naconxipan-világ és a „méltányos végzetesség”, a bűn kiváltotta tragikus bűnhődés mellett a démonikus, értelem nélküli, gonosztól uralt világ látomását is felleljük bennük.
