Bozsó József Kukac Kata kalandjai című meséjéhez Kocsák Tibor komponált zenét, a dalszövegeket is a szerző írta, aki színművész és az előadás rendezője is. A Békéscsabai Jókai Színház szeptember 24-én, hétfőn délután tartja a zenés gyermekdarab bemutatóját. A mesélő apukáról, álmaink jelentőségéről és a mai színházművészet lehetőségeiről a főpróbahéten beszélgettünk. (Niedzielsky Katalin interjúja)
- Miért volt fontos, hogy a saját kislányainak szóló mese színpadra kerüljön, és sok-sok gyermeket megörvendeztessen?
- Nekem volt már korábban is egy mesém, a Mátyás és a bolondkirály, amit a Kukac Kata előtt írtam. Abban kevés zene volt, sikerrel mutattuk be Sopronban és Veszprémben. Aztán megkérdezte a veszprémi igazgató, hogy nem lenne-e valami újabb mesém. Mondtam, hogy van egy ötletem, régen szerettem volna a Kukac Katát színpadra vinni, csak nem találtam olyan színházat, ahol be lehetett mutatni.
- Pedig színészként operettekben, musicalekben megfordult pár színházban…
- Én hiszek abban, hogy mindennek megvan az ideje, és én kivárom. Nagyon hittem benne, hogy a Kukac Katának is eljön az ideje, és egyszercsak eljött Veszprémben. Aztán gondolkodni kellett, hogy a sok közül melyik állat maradjon meg a történetben. Szelektálnom kellett azért is, mert a megrendelés úgy szólt, hogy egy óra húsz percnél nem lehet hosszabb a mese. Egyébként azért Kukac Kata a főszereplő, mert a gyerekeknek minden kukac, a hernyó is, és így ráadásul a cím is alliterál.
- Nem véletlen, hogy zenés darab született.
- Gondoltam, van már prózai mesém, zenés színész vagyok, legyen zenés darab. De ki legyen a zeneszerző? Miért ne a legjobbat hívjam? A tanárom volt a főiskolán Kocsák Tibor, bementem hozzá a Madách Színházba, előadtam az ötletet. Kérdezte, hogy ki írja a verseket. Mondtam, én írnám azokat is zenére. Láttam rajta, ennek annyira nem örült, hiszen Miklós Tiborral dolgozott azelőtt. Mondtam, írok. Ha tetszik, ok, ha nem, keresünk valakit. Írattam másik szerzővel is verseket, de végül az enyémet választotta. Úgy vélte, „beleéreztem a lelkiségét”.
-
- A kukaclány pillangó szeretne lenni, erről szól a történet – a rendező magyaráz a színészeknek az olvasópróbán.
- Mit lehet elárulni premier előtt a szövegről?
- Nem meséltem a gyerekeimnek soha bugyután, hanem úgy, mint a felnőtteknek, nem gügyögtem, a színpadon sem tesszük, hanem szépen beszélünk. A Mátyásban veretes régies szöveget írtam, sokszor verses volt, és mondták néhányan, hogy nem fogják érteni a gyerekek, de én tapasztalatból tudtam, hogy értik. A gyermek nem buta, hanem kicsi. A nagylányomnak ment a mese, aztán örökölte a másik, a kicsi is, persze neki is kitaláltam újakat.
- A figurákról is beszéljünk! A kukac, a hernyó nem a legszebb állatka, a pillangó viszont gyönyörű. Ez az ív az átváltozásról – a kukac pillangó szeretne lenne – fontos üzenetet hordozhat.
- Kettős értelmű maga a cselekvés. Egyrészt azt mutatja, hogy végig kell járni az utunkat ahhoz, hogy elérjük a célunkat, és érdemes végigcsinálni, hogy megvalósítsuk az álmunkat. A másik az átvitt értelem, hogy felnőtt lesz valaki, méghozzá a pozitív dolgokon keresztül, tudja, hogy mit akar, barátokat gyűjtsön, tűzzön ki magának célokat, amikért képes küzdeni.
- Óvatosan mondom: tanmese.
- Minden mesének van tanító része. A Bagoly, a Béka elmond egy-egy intelmet, figyelmeztet, hogyan kell használni a technikát. Kiskorban kell megfogni a gyerekeket, hogy szeressék az állatokat, a zenét, legyenek kitartók, nyitottak a világra. Azt vettem észre, hogy a gyermeknek nagyon jó a humora, nagyon érti nemcsak az egyenes, hanem az átvitt humort, a zenei humort is, ezért érdemes becsempészni ezeket a csavarokat a gyermekelőadásokba is.
- A mai digitális világban nem könnyű a gyerekeket a színházi élménnyel elérni, megfogni.
- Nyilván nehezebb a dolgunk, amióta a televízióban klippesítve látják a rajzfilmeket és mindenfélét. A Disney rajzfilmek már olyanok, hogy azokat nehéz überelni. De ha beül egy gyermek a színházba, akkor mindig a fantáziájára kell támaszkodnunk, ami hatalmas. Ha például egy sötét szobában mesélek, elképzeli az erdőt, pontosan látja a szereplőket, és akkor rá van bízva a dolog, nem kapja készen. Nekem pedig meg kell teremtenem a mesés látványt a színházban ahhoz, hogy a gyermek bele tudja magát élni, rögtön belemenjen ebbe a játékba.
- Nemcsak szerzőként, rendezőként, hanem látványtervezőként is.
- Aki látta már az előadást, azt mondja, van némi Disney feelingje, háttérvetítést, elölről vetítést használunk, forog a színpad, vannak különböző fények, olyan szám, amiben kifigurázzuk ezt a világot, de a gyerekek értik, ha elvonatkoztatunk a valóságtól. Pontosan tudják, mi az, ami kicsit morbid, idézőjeles, vagy ha nem tudják, érzik, ráéreznek. Becsempészek mindig minden gyerekdarabba felnőtt poénokat is, hogy a gyerekeket kísérő felnőttek, nagytestvérek is kacagjanak.
- Családi musical, minden korosztálynak élvezet?
- Elsősorban 6-10 éveseknek, a kisebbeknek szól az előadás, 14 évig élvezhető. Egy jó előadásban persze mindenki talál valami szépet, ilyenkor a gyermeki részünk felszínre jön, és az álmainkban mi is valahol gyermekek vagyunk. A színházat pedig nem is tudnám elfogadni játék nélkül.
-
- A címszereplő Fejes Katica, a Sáska Sámuelt játsszó Puskás Dániel szh., közreműködők, tervezők hallgatják a rendezőt.
- A szereplőkről még ejtsünk szót!
- Tartottunk egy meghallgatást, és nagyon fontos volt, hogy a Kukac Kata kislány legyen, jól énekeljen, táncoljon, vékony, kislányos alkat legyen, erre megtaláltuk Fejes Katicát. Tökéletes a szerepre, szépen énekel, mondja a szöveget, jól színészkedik, kulcsfigurája a történetnek. Puskás Dániel színészhallgató szintén szépen énekel, jól táncol, jó színészi egyéniség. Tomanek Gábor játssza Kukac Papa és Bölcs Bagoly, Nagy Erika Kukac Mama és Kék Béka szerepét. Csiga Bige Gábor Anita, az angol cirkuszi mackó Gerner Csaba, Vakond Szabó Lajos. A színiiskolások különböző állatokat alakítanak, meg a kart, énekelnek, táncolnak, nagy musical lesz barátságos figurákkal.
- Veszprémben volt a Kukac Kata ősbemutatója 2017-ben, tavaly nyáron már látta a Szarvasi Vízi Színház közönsége, akkor a Veszprémi Petőfi és a Magyar Zenés Színház közös produkciója megnyerte a közönségdíjat.
- Szarvason látta Seregi Zoltán igazgató is, és érdemesnek tartotta, hogy ősszel a Jókai Színházban is bemutassuk. Remélem, a kisgyermekeknek is úgy fog tetszeni és annyira a szívükön fogják viselni, mint az én lányaim, és úgy fogják szeretni, mint én.
- Ehhez kívánunk sok sikert, és köszönjük a beszélgetést!
Niedzielsky Katalin
Fotó: Ignácz Bence, Nyári Attila
A-TEAM
