Az Egri csillagok – könyvben, filmen és a színpadon – a hős várvédőket példaképként állítja elénk, nem könnyű szerep Várkonyi Mátyás – Béres Attila történelmi musicaljében az áruló Hegedüs hadnagyot életre kelteni. Kovács Nemes Andor arra készül, hogy a bonyolult figura motivációit, igazságát is felmutassa.
A Békéscsabai Jókai Színház idei első bemutatója a Gárdonyi Géza halhatatlan regényéből készült színpadi mű lesz január 14-én. Hegedüs hadnagy szerepére Katkó Ferenc rendező régi jó barátját, Kovács Nemes Andort hívta meg Szabadkáról, aki oda éppen a békéscsabai színművész helyére került 2008-ban. A vendégművésszel a főpróbahéten a felkérésről, a szerepéről, a zenés darab és a példaképek erejéről beszélgettünk.
- Katkó Ferenc említette valamikor a múlt év tavaszán, hogy rendezi az Egri csillagokat, és ne lepődjek meg, ha majd keres. De elmosolyogta a dolgot, és azt hittem, hogy csak viccel. Aztán november közepén csöngött a telefonom, s azt kérdezte: akkor jössz? Mondta, hogy nincs Hegedüse. Hála Istennek, az én színházam rugalmas volt, és elengedtek erre a produkcióra. Mindig szeretek új környezetbe kerülni, új embereket megismerni, és Békéscsaba csodálatos hely, nagyon jó embereket ismertem meg, hálás vagyok a sorsnak és persze Ferinek, hogy itt lehetek.
- Mit gondolsz, mi a jelentősége egy ilyen bemutatónak?
- Az Egri csillagokat mindenki olvasta, nálunk, odalent a Vajdaságban ezt úgy nevezik, hogy házi olvasmány, tehát kötelező. Elég hosszú, és a gyerekek sajnos nem szívesen olvassák végig. De amikor már idősebb az ember, akkor jobban érdekli a történelem és a szépirodalom, és jobban értékeli az ilyen műveket.
- Hegedüs hadnagy az áruló a sok hős között; nem könnyű szerep, ugyanakkor a negatív figurát mindig nagyobb kihívás jól eljátszani.
- Mennyire lehet szimpatikus az a figura, aki elárulja Eger várát, beengedi a törököt? Szeretném megmutatni azt az agyrémet, azt a vacillálást, ami a fejében lejátszódik. A rockoperában két órában megmutatni az egész Gárdonyi művet lehetetlen, de fontos rávilágítani, milyen sok minden közrejátszik abban, hogy Hegedüs így dönt. Ott van például a szerelmi csalódása, a menyasszonya, Vicuska Bornemissza Gergőé lesz, és rengeteg más hátsó tényező, ami a kisagyában mozog. Mi legyen, és hova húzza jobban a szíve? Ott van a félelem, hogy harmincszoros túlerővel kell szembenézni, még ha ott is a várfal, vagy ki lehet bírni, vagy nem. A leszerelés határán van, már csak egy csata kellene, és akkor nyugalmazzák, már 20-30 évvel azelőtt is magas rangú katona volt, rengeteg csatában részt vett, rengeteg vért látott. Úrrá lesz rajta a félelem, kap egy lehetőséget, azt igyekszem szimpatikusan bemutatni, hogy neki is igaza van. Pár évvel hamarabb megjelent Török Bálintnál és próbálta rávenni, hogy barátkozni kellene a törökkel, mert csak úgy tud épülni, felvirágozni Magyarország. Török Bálint ebbe nem ment bele, és már ott elkezdődött nála ez a vacillálás. A történelem bebizonyította, milyen sorsra került, a többit meg majd a színpadon próbáljuk megmutatni.
- Hogyan készültél a szerepre, és hogyan építed fel a figurát?
- Tudtam, mi vár rám, először is lehetett készülni lelkileg. Amit találtam interneten, mindent elolvastam, főleg a történelmet bogarásztam. Sokféleképpen bemutatták már a musicalt, rockoperát, volt lehetőség meríteni. A figurát megpróbálom úgy megcsinálni, ahogy én gondolom, aztán Feri és persze a közönség eldönti, hogy sikerült-e.
- A zenés változat segíthet abban, hogy a nézők saját történelmükre visszatekintsenek, a regényt újra elolvassák?
- Az internet világában egyre kevesebben fognak könyvet, pedig olyan jó a könyvnek az illata, a tapintása, a régen nyomtatott, antikváriumi könyvek csodálatosak. Nem vagyok benne biztos, hogy nagyon hozzájárulunk a szokások megváltoztatásához, de legalább közelebb hozzuk az emberekhez a sztorit, felhívjuk a figyelmet, hogy tényleg kézbe kell venni és elolvasni a könyvet. Igaz, 900 oldal, de megéri, mert annyira szépen, olvasmányosan írja Gárdonyi. Egy pillanatig nem unatkoztam én sem, amikor már egy kicsit idősebb, de még iskolás korban kézbe vettem. Remélem, hogy tudunk ebben valamit segíteni.
- A fiatalok példaképeket a mindennapi életben nehezen találnak, de a történelemben igen. Most persze nem Hegedüsre gondolok, de mi a véleményed, feladata a színháznak, hogy példaképeket mutasson fel, vagy kellenek egyáltalán a példaképek?
- Mindenképp! Ha szétnézünk a világban, főleg a fiatalok körében mindenhol Lionel Messi meg Cristiano Ronaldo a példakép, ami nem rossz, hogy futballisták, ha jó emberek is. De a történelmet meg kell ismerni, pontosan azért, mert el nem tudjuk képzelni, hogy 500-600-1000 évvel ezelőtt hogyan éltek az emberek egyik napról a másikra, amikor az átlagéletkor nem haladta meg a negyven évet sem. Fontos ismerni az ilyen irodalmi gyöngyszemet és a történelem egyik nagy dicsőségét. Nem lehet nem példaképként tekinteni azokra az emberekre, akik megvédték harmincszoros túlerővel szemben a várat, ami hatalmas, hihetetlen nagy tett volt, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európára nézve.
- Sok sikert kívánva köszönöm meg a beszélgetést.
Niedzielsky Katalin
