A stúdiószínházi sorozat folytatódik, január 24-én a C’est la vie… (…Ilyen az élet) című darabot láthatja a közönség az Intimtérben. „Zenés parfé életre-halálra” – ez a műfajmegjelölés, írta és zenéjét szerezte Gregg Opelka, fordította Galambos Attila.
Az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón december 10-én Seregi Zoltán igazgató újabb különleges történetet ígért és bemutatta a közreműködőket. Mint mondta, a tavalyi Vénusz nercben és A szív hídjai mostani előadásai után méltó folytatás lesz az új produkció. Gregg Opelka darabja két énekes színésznőről szól, két bárénekesnő életébe ad betekintést, és kiváló lehetőséget kínál Vidovenyecz Edinának (Fatiguée szerepében) és Liszi Melindának (Dominique). Mindketten a Színitanházban végeztek és kitűnően énekelnek. A zenés műfaj színpadra állítása hálás feladat Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművésznek, aki szívesen próbálja ki önmagát rendezőként is. Zongoristaként Kovács Zoltánt, a mozgás tervezőjeként Fosztó Andrást köszöntötte a direktor.
Bartus Gyulának, aki még javában játssza A szív hídjai Robert Kincaid szerepét, párhuzamosan a C’est la vie… megrendezésére is át kellett hangolódnia. Az előadás lényegéről úgy fogalmazott, hogy a két színésznő elsősorban nő szeretne lenni, tehetségesek, és önmagukat akarják megmutatni. Nem elégszenek meg azzal, hogy Edit Piaf dalait adják elő, ennél többre vágynak. Bízik benne, hogy miközben francia kuplék és musicalszámok szólnak, nagyon izgalmas előadást lát a közönség. Az a cél, hogy az 50-es években játszódó darab a mára is utaljon, a nightklub-hangulat komoly üzenetet is hordozzon, még pedig azt, hogy az embereknek nem szabad félni, bátran fel kell vállalni, meg kell mutatni önmagukat.
- Ez a két nő büszkén vállalja önmagát, a személyes sorsát, személyes indíttatású dalokat kezdenek énekelni, véleményt mondanak férfiakról, szerelemről, nőkről. Történeteket mesélnek, őszintén beszélnek mindarról, amit megéltek.
Bartus Gyula bármikor szívesen vállalkozik rendezésre, „ha engedik” – mondja -, hiszen a színház mindig is összetettségében érdekelte. Nem „csak” színészként szereti magát kipróbálni, kíváncsi a rendezői oldalra is, hogy gondolatait felelősségteljesebb minőségben is kifejezhesse.
2014-ben mutatta be a Jókai Színház Lovak című musicaljét Benedekfi István és Benedekfi Zoltán zenéjével, az előadást a színművész rendezte. Életek árán című misztériumjátékát 2006-ban írta és állította színpadra.
- Sok minden izgat a világból, az embert, az emberiséget, a történelmet nézve – hangsúlyozta az olvasópróba szünetében Bartus Gyula. – Nem elégszem meg azzal, hogy „csak” színész legyek, néha ki kell írnom magamból, amit gondolok, meg kell mutatnom magam rendezőként is. Komolyan foglalkoztat a világ, a jövő, a lélek, a teljesség érdekel.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
