John Steinbeck Egerek és emberek című híres drámáját rendezi Pataki András Békéscsabán. A harmincas évek Amerikájában játszódó darabot különösen izgalmasnak tartja napjainkban, a világválság idején, amikor rengeteg a vendégmunkás, és hangsúlyozta: a tragikus vég ellenére az előadás a szeretetről szól. George szerepében Csomós Lajost, Lennie-ként Katkó Ferencet láthatja a Jókai Színház közönsége, premier november 28-án. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
A sokat ígérő bemutató szereplőit, alkotóit, a rendezőt, aki a Soproni Petőfi Színház igazgatója, valamint a sajtó munkatársait Fekete Péter igazgató köszöntötte az október 2-ai olvasópróbán, és először az új évad műsortervének összeállításáról szólt. Mint mondta, a darabválasztásnál tudatosan három fő célt követtek. Az egyik, hogy a meglévő értékeket, produkciókat jól „kijátsszák”, a másik a koprodukció, a közös munka különböző társulatokkal, hogy egymástól minél többet tudjanak tanulni. A harmadik a bensőséges műhely, amikor saját erőből, kemény csapatmunkával nagyon drámai, művészi, maradandó alkotást hoznak létre.
– Az első törekvésünkre jó példa a Lovak műsoron tartása a tavalyi előbemutató után, a másodikra a Ládafia a Balassival, a harmadikra pedig az Egerek és emberek, később a Bernarda Alba háza. Steinbeck színműve „fiús” előadás, a társulat férfi tagjait szólítja színpadra, egyetlen lányszereppel, amit Gubik Petra alakít. Lorca drámája a „csajos” darab, a hölgyeknek szánjuk, Vadász Gábor lesz benne a kakukktojás. Mindkét projekt elkezdődik időben, hogy a színészek már otthon gondolkodjanak a szerepükön, készüljenek a próbafolyamatra – közölte a direktor.
Pataki András már harmadszor állítja színre Steinbeck darabját, de hangsúlyozta, hogy mindig nagy örömmel, hiszen rendkívül hálás mű, amit jó játszani. Remekül megírt szöveg, Fazekas István színművész fordította, közösen alkalmazták színpadra.
– Sokat nem kockáztatunk, ez a darab visszatérő siker, tragédia, mégis népszerű. Hogy miért érdemes játszani? Sok okot tudnék említeni. Egyedül a történetet elmesélni is érdekes, és érdemes, ha attól embertársainkkal másképpen viselkedünk, elfogadóbbak leszünk. Hasznos elmondani a történetet, ha általa részvétet ébresztünk, sajnáljuk az embereket, együttérzünk velük, nyitottabbak vagyunk, jobban toleráljuk a másságot. Mi mégis inkább azért játsszuk, hogy a szeretet fontosságát mutassuk fel – jelentette ki a rendező.
Lennie hal meg a végén, ezt mindenki tudja, de nem ez az igazi tragédia – fogalmazott Pataki András. Minden egyes szereplő „egy meg nem élt élet”, kisiklások tömkelege tárul elénk, mindenki tragikus figura. George megmenti Lennie-t a többiek haragjától, a kivégzéstől, amikor lelövi. Lennie arcán a mosoly jelzi, ő az egyetlen, aki azonos önmagával, mindenki más „az élete mellett él”. Hibás interpretáció, hogy a darab az eutanáziával foglalkozna, mert a szeretetről szól, pont ezért nyitott rá a közönség – hallottuk a rendezői felfogást.
Az előadás zenéjéről elhangzott, hogy Papp Gyula végig a színpadon orgonál. (A Skorpió tagja komponálta a Békéscsabán bemutatott
Ármány és szerelem című rockmese zenéjét.) S talán meglepő, hogy az amerikai történethez nem country zene társul, hanem Max Reger orgonakompozíciói, bachi kantáta, fúga, ami Pataki szerint szakrális jelleget ad az előadásnak, a sorsszerűséget húzza alá, elvonatkoztatja a játékot az eredeti szövegtől.
A rendező arról is beszélt, hogy régen azt hitte, nem elegáns újrarendezni bármit, és az újrarendezés biztos bukásra van ítélve, ha korábbi alkotást reprodukálni akar.
– Minden egyes produkciót a társulattal együtt kell felépíteni, s nem szükséges, hogy az új előadás emlékeztessen a régire. Nektek kell most életre keltenetek ezt a drámát! – hívta színészeit a közös munkára Pataki András. – Az adott figura megformálása mély meggyőződés és hit nélkül lehetetlen.
A szerepekkel kapcsolatos elvárásokat is részletesen meghatározta a rendező. Curley feleségét például a regénytől, illetve a filmfeldolgozásoktól eltérően nem akarja könnyűvérű nőcskének ábrázolni, komolyabb tartalmat keresnek a figurának. George gyönyörű főszerep, Csomós Lajosnak kell megválaszolni a kérdéseket, hogy vajon mi motiválja ezt az „erős gerincű, kemény csávót”, hogy kitartson Lennie mellett, pártfogolja, védelmezze, s végül megmentse. Lenni is hatalmas szerep, óriási lehetőség Katkó Ferencnek: nem fogyatékos, hanem hatalmas gyerek, óriáscsecsemő. A többi figurára viszont tényleg jellemző valamilyen fogyaték, sérülés, egy kéz, púp, gyűlölet, érzéketlenség.
Mielőtt a színészek belevágtak volna a szövegkönyv olvasásába, Fekete Péter a jelmeztár és a díszletezők együttműködését kérte, stílus- és korhű válogatást, valamint könnyen szétszerelhető, mozgatható, tárolható díszleteket vár kollégáitól. A rendező óhaja, hogy okos keverék kutya is fellépjen; a kelléktár feladata lesz, és nem könnyű, az együttműködő négylábú beszerzése, „idomítása”. S mivel szokatlan a három felvonás, fontos a közönséget tájékoztatni, megnyugtatni, hogy tíz óra előtt vége lesz az előadásnak, tehát elérik még a buszt.
Niedzielsky Katalin
