A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt a reneszánsz humanista, Janus Pannonius, aki életében volt már költő, püspök, politikus és száműzött áruló is. Azonban az ember lehet bármilyen tehetséges és kitartó, végül a halál úgyis utoléri, és akkor bármit megadna azért, hogy ne vigye magával a túlvilágra. Zalán Tibor az államférfi mögött megbújó embert mutatja be darabjában. Szilágyi Viktor írása
Az egy felvonásos darab több, mint hatvan percen keresztül mutatja be Janus Pannonius haláltusáját, aki korának egyik legműveltebb és legbölcsebb egyénisége volt. A halál küszöbén álló férfi, gyötrő lázálmában élete fontosabb szereplőit látja viszont. Egykori szerelmei, barátai, rokonai, tanárai és maga Mátyás király is végső konklúziókra kényszerítik az államférfit, filozófiájával és életével kapcsolatban. A főszereplő olykor gőgös viselkedése megrendül a hallottak kapcsán. Az eleinte felháborodott Janus Pannonius méltatlannak találja halálának helyszínét és okát, az idő haladtával pedig, inkább a félelem és a bűnbánat keríti hatalmába őt. Utolsó óráiban már csak az ápolására kirendelt cselédlány van mellette, akit haldoklása közepette volt szerelmeinek, majd édesanyjának hisz.
A kétszereplős drámában szinte végig Bartus Gyula egyedül játszik a színpadon, ami igen nagy kihívás lehetett a Jászai-díjas színésznek, hiszen nem csupán a haldokló Janus Pannoniust kellett eljátszania, hanem az államférfi fontosabb barátait, ellenségeit, tanárait is. Egy embernek kellett megannyi figurát megtestesítenie. A feladatot azonban látszólag játszi könnyedséggel sikerült teljesíteni, számtalan arcát mutatta meg a karakterek megelevenítésénél és hitelesen adta elő a különböző korú és jellemű férfiakat a költő múltjából. A cselédlány szerepében Komlósi Kata színihallgató méltó társa volt a színpadon.
Az mű nem Janus Pannonius munkásságával, a királlyal való politikai nézeteltéréseivel kívánt foglalkozni, hanem szeretné megmutatni az embert, és annak utolsó, fájdalmas óráit, amikor számot kell adnia mindenről, amit életében cselekedett. A darab megnézéséhez nem szükséges jól ismernünk a poeta doctus életét és munkásságát. Az előadás után sem valószínű, hogy jobban fogjuk ismerni Janus Pannoniust, mivel a mű témája túlmutat az államférfin. A minden emberrel egyszer bekövetkező halál az, ami a főszerepet játssza a cselekményben és az örök kérdés: vajon mi lesz a világgal nélkülünk és mit sikerült hátrahagynunk?
