Míg a nézők könnyesre nevethetik magukat a Legénybúcsú előadásain, a szereplők egy része – persze nem csak ők – máris nekilátott egy homlokegyenest más darab próbáihoz. Shakespeare Macbethjét Pataki András rendezi, a bemutató január 26-án lesz.
Seregi Zoltán igazgató az olvasópórbán elmondta, óvatosan nyúlt az utóbbi években Shakespeare-hez, ugyanis egyrészt „a trágárságot igen, de korszerűséget és fogyaszthatóságot nem hozó újrafordítási láz” mellett a szerző sokszor „a szélsőséges rendezői önmegvalósítások áldozatává vált”, és egy elit színház felé tolta el a nézőket. Mint mondta, Pataki András azt ígérte, hogy egy „normális” feldolgozást láthatnak a nézők a Békéscsabai Jókai Színházban.
Pataki András megerősítette: tiszteletben tartják Shakespeare szellemét, a darabot úgy játsszák, ahogy Katona Imre színpadra alkalmazta (és részben maga fordította), „amivel megspóroljuk a szereposztás mintegy felét.”
A próbafolyamatra utalva elmondta, boszorkányok vannak a darabban, akik jóslatokat mondanak. „Hogy kik ők, és honnan jöttek, világnézettől függetlenül meg kell fejteni.”
Azt is kiemelte, hogy technikailag nem lesz könnyű ez a darab. Nagyon igényes fénytechnika kell hozzá, a színpadi árok egy része is nyitott lesz, hogy onnan is lehessen világítani. A darab egy pontján kések zuhannak le a padlásról a színpadra, „ezt is jól meg kell csinálni”; ahogyan ki kell találni az akasztás megjelenítését is. Utóbbiról szólva elmondta, nem látják élőben a nézők, de az 5-6 méterről lógó hullát már megmutatják nekik, „amihez szép kivitelezés” és esetleg filmes technika kell – húzta alá.
A díszletekről szólva Pataki András elmondta, mivel nem realista történetmesélés zajlik majd a színpadon, gyorsan kell váltani a négy, forgatható díszlet között, amelyek állandóan más-más játékteret biztosítanak.
Szélyes Andrea jelmezei nem lesznek korhűek, de nem is maiak. Az első világháborút idézik fel úgy, hogy nem lesz kimondva, hogy az első világháborúról van szó. A rendező elmondta, azért azt a korszakot választotta, „mert akkor vált iparszerűvé a háború, akkor jelentek meg először a tömegpusztító fegyverek”.
A zene kortárs kórusművekből, valamint dob- és trombitazenéből áll majd, a trombitás „meg is jelenik a színpadon, része lesz az előadásnak.”
A rendező hangsúlyozta, szüksége lesz egy kádra is, ahol Lady Macbeth megőrülése előtt fürdik. Ennél a jelenetnél – mint mondta – nem akar „öncélú meztelenkedést”, de azért a valósághoz közel kell vinni a megvalósítást; „és az emberek ugye nem nagykabátban fürdenek”.
A karaktert alakító Papp Barbara ezen elmosolyodott. „Jó évad, túl sok ruha nincs rajtam az előadásokon” – mondta nevetve. Elárulta, nagyon sűrű, szélsőséges időszak ez számára, hiszen délelőtt véres királydrámával foglalkozik, este pedig a közönséget nevetteti a Legénybúcsú előadáson. „Szó szerint ég és föld a két darab, de jó érzés ennyi mindenben részt venni” – mondta kezét tördelve. Kérdésre válaszolva elárulta: színházi berkekben babonából nem mondják ki a Shakespeare-mű nevét, csak a „skót darabként” hivatkoznak rá, úgyhogy picit tart is a megvalósítástól.
Ezzel kapcsolatban a Macbethet alakító Beszterczey Attila úgy nyilatkozott: ugyan neki eszébe sem jutott félni, de azt tudni kell, hogy a színészek, zenészek, művészek „energiákat, szellemvilágot mozgatnak meg; a Macbethben pedig a szellemvilág nem feltétlenül pozitív”. Ezért szerinte nagy a felelősség, hogy a színészek hogyan birkóznak meg ezzel, és mennyit engednek rá a nézőkre.
A boszorkányokat Kovács Edit, Nánási-Veselényi Orsolya és Fehér Tímea alakítják; rajtuk kívül mások mellett Bartus Gyula; Liszi Melinda, Gerner Csaba, Szabó Lajos, Tege Antal, Katkó Ferenc játsszák a darabot, amelyben tanácsadóként visszatér Kadelka László. Pataki András elmondta, Laci bácsi élete első színházi darabja is a Macbeth volt; de reméli, hogy nem az lesz az utolsó is.
Bemutató tehát január 26-án.
A képen Pataki András rendező válaszol a sajtó kérdéseire. Fotó: Szente Éva / jokaiszinhaz.hz
