Szabadtéri Színházak Találkozója a Balaton-parton – június 17-25.
Közös évadnyitó sajtótájékoztatót tartottak a Szabadtéri Színházak Szövetségéhez tartozó intézmények a budapesti Thália Színházban. Szóba került a Szabadtéri Színházak Találkozójának idei, Balaton-parti programsorozata, amelyet június 17. és 25. között rendeznek meg Balatonbogláron és Alsóörsön, a Kultkikötő különleges fesztiválhelyszínein, s amely a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósul meg. A szakmai szervezetben 14 rangos szabadtéri színház működik együtt. Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke – a Kőszegi Várszínház igazgatója – beszélt a Balaton-parti közös rendezvényükről, Nagy Viktor, a Szövetség egyik alelnöke – a Kultkikötő igazgatója – arról szólt, mennyire fontos, hogy minőségi kulturális kínálat legyen a vidéki régiókban. A sajtótájékoztató végén átadták a Szabadtéri Színházak Szövetségének Gedeon József Amfiteátrum-díját, amelyet idén Cselényi Nóra Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek, a kaposvári Csiky Gergely Színház Örökös Tagjának ítéltek oda. A sajtótájékoztatón jelen voltak még a szabadtéri színházak vezetői, valamint Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa irodalmi és színházi programjainak felelőse, Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere, Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere is.
Hangulatos zenei felütéssel kezdődött a Szabadtéri Színházak Szövetségének budapesti sajtótájékoztatója: Nádasy Erika színművész énekelt – Mihalics János kísérte zongorán – a Macskadémonból, amely június 17-én a Szabadtéri Színházak Találkozójának alsóörsi nyitóelőadása lesz, s amely a Szentendrei Teátrum és a Gergye Krisztián Társulat közös produkciója.
Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke elmondta, a szakmai szervezet tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Akkor találták ki, legyen egy közös Szabadtéri Színházak Találkozója. „Mindannyian létrehozunk értékes saját produkciókat is nyaranta, amelyek – sok esetben – csak néhány előadást érnek meg a szabadtéri helyszíneken, ezért azt gondoltuk, nagyobb nyilvánosság elé is vihetnénk ezeket. 2022-ben volt az első Találkozó, akkor a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Annyira sikeres volt, hogy rögtön pályáztunk a következő ilyen rendezvényre. Tagtársunk, a Kultkikötő révén most bekapcsolódhattunk a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozatba, s annak támogatásával tudjuk megvalósítani a Szabadtéri Színházak Találkozóját június 17. és 25. között Balatonbogláron és Alsóörsön. Az idei közös rendezvényünk házigazdája tehát a Kultkikötő.”
Arról is beszélt, hogy 2022 nyarán a Szövetséghez szabadtéri színházaknak – három hónap alatt – összesen csaknem 300 ezer nézője, 53 saját bemutatóval várták a közönséget, és 560 előadást játszottak. „Nyáron mi vagyunk a színház az országban. S ennyire gazdag szabadtéri színjátszás sehol máshol nincs a világban”, említette Pócza Zoltán, aki külön köszöntötte a három évfordulós szabadtéri színházat: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad idén 85, a Gyulai Várszínház 60, a Zsámbéki Nyári Színház 40 esztendős.
Ezt követően felolvasta Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosáért felelős kormánybiztos köszöntőjét a Találkozó kapcsán: „A színház jóval több, mint időtöltés, a szabadtéri színház pedig idén is jóval több, mint nyári szórakozás. A Szabadtéri Színházak Találkozója talán emiatt az egyik legjobb példája lesz annak, hogy egy szakma összetartása újabb közösségeket teremt az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés negyvenéves történetében. Amikor két ekkora kulturális esemény találkozik, azonnal kiderül, hogy a színház nem pusztán kiváló előadások sorozatát jelenti, hanem közösségteremtő erőt is. A Szabadtéri Színházak Találkozója két helyszínen, Balatonbogláron és Alsóörsön kapcsolódik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatához. Megtisztelő, hogy idei rendezvényünk közös lesz.”
Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója arról is beszélt: „Meg kell felelnünk az Európa Kulturális Fővárosa ethoszának, szellemiségének, értékrendjének. Köztük az együttműködés, a párbeszéd, vagy épp a környezettudatosság elvének. A Szabadtéri Színházak Szövetsége alapvetően az együttműködés és a párbeszéd híve.” Mesélt még a Találkozó programjairól is: 13 előadás (felnőtteknek és gyerekeknek is), 1 kiállítás és 1 szakmai konferencia is várja a közönséget, az érdeklődőket.
Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 EKF képviseletében hozzátette: „A színházi koncepció kidolgozásakor alapvetésként fogalmazódott meg bennünk, hogy szeretnénk a színházi előadásokat kimozdítani a klasszikus vagy klasszikusnak vélt terekből, szeretnénk erdőbe, a Balaton-partra, az utcákra, az emberek közé kivinni egyes produkciókat. Valójában ez inkább egyfajta visszatalálás az ünnepi értelemben vett hétköznapihoz, a színház ősi, eredeti közegeihez. A szabadtéri színház mint forma egyértelműen illeszkedett ebbe az elképzelésbe, ezért is volt szinte magától értetődő az EKF számára, hogy támogatni szeretné a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Fontos volt számunkra az is, hogy a döntően Veszprémre koncentrálódó színházi programjaink mellett ez a fesztivál a régióba, a Balaton partjára visz majd érdekes és izgalmas előadásokat, így tökéletesen kiegészíti az EKF színházi programjait.”
Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere és Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere is kitért arra, mennyire fontos a minőségi kultúra jelenléte a Balatonnál, hiszen a kultúra az innovátora a régió fejlesztéseinek is, és ehhez járul hozzá a Szabadtéri Színházak Találkozója is.
A sajtótájékoztató végén Pócza Zoltán átadta a Szabadtéri Színházak Szövetségének Gedeon József Amfiteátrum-díját, amelyet idén Cselényi Nóra Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek ítéltek oda, a kaposvári Csiky Gergely Színház Örökös Tagjának, aki eddig összesen több mint 300 produkcióhoz tervezett jelmezeket, a szabadtéri színházak közül legtöbbször a Kőszegi Várszínház előadásaihoz.
A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult. Már egy évvel korábban Gedeon József, a Gyulai Várszínház akkori igazgatója és Mátyás Irén, a Zsámbéki Nyári Színház akkori vezetője felvetették: a „szabadtérieknek” speciális a működésük, jó lenne egy külön szervezet, amely összefogná őket és a problémáikat, és szükséges az érdekképviselet. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között pedig az is szerepel, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is.
A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Zsámbéki Nyári Színház.
