A Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában a január 25-ei Tereferén a Kállai-díjas Kadelka László Dr. Erdész Ádámmal, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatójával beszélgetett.
Kadelka László vendégét polihisztornak nevezte, hiszen tevékenysége, munkássága rendkívül szerteágazó. Megtudtuk, hogy Erdész Ádám életútja Mezőberényből indult, személyiségére nagy hatással volt a mezővárosi erkölcsi világ értékrendje. 1975-ben érettségizett a helyi Petőfi Sándor Gimnáziumban, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát történelem-könyvtárszakon, ahol nagy hatással volt rá módszertan szempontjából Hahn István, valamint Szabad György szemlélete. Mestereitől tanulta, mennyire fontos a modernizáció és a nemzeti eszme szerepének egyensúlyban tartása. A diplomamunka írása közben megismerkedett Szabó Ferenccel, a Békés Megyei Levéltár akkori igazgatójával, aki közvetlenül a tanulmányai befejezése után meghívta munkatársnak az intézménybe.
A Terefere során betekintést kaptunk egy levéltár sokrétű tevékenységi körébe: a maradandó, történeti értékű iratok gyűjtése, az alkalmazási iratok gyűjtése, könyvkiadás, kutatások segítése, valamint közművelődési programok szervezése. Korunk meghatározó jelensége, a digitalizáció ezen a területen is nagy hatással bír, elindult különböző tudományos adatbázisok kiépítése, melyek interneten keresztüli elérhetősége is biztosított.
Doktori disszertációját Erdész Ádám a Mezőhegyesi Ménesbirtok történeti fejlődéséből írta, elsősorban társadalompolitikatörténeti szempontból, de emellett feldolgozta gazdasági fejlődését és katonapolitikai szerepét is. Békéscsaba város újratelepítésének 300 éves évfordulójával kapcsolatban hallhattunk Implom József és Markovicz Mátyás helytörténeti munkáiról, valamint másik kutatási területéről, a Kner-család Békés megyei kultúrtörténeti szerepéről. Dr. Erdész Ádám számos szakfolyóirat szerkesztője, munkatársa volt, illetve a mai napig a Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat szerkesztője.
Szakmai elismeréseivel kapcsolatban kiemelte a kapott tálentum legjobb tudás szerinti és a közösség javára történő hasznosítását. Mint mondta, az elismerések közül a legfontosabb számára a Mezőberény városa által adományozott díszpolgári cím, valamint a 60. születésnapjára elkészült, 26 kollégája tanulmányait tartalmazó, életpályáját bemutató tanulmánykötet volt. Megtudhattuk, hogy bár a levéltárak tartózkodnak a közvetlen politizálástól, de nagy visszhangot kapott a Révész Sándor által írt Aczél és kora kötethez kapcsolódó, recenziókat tartalmazó tanulmánykövete.
Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
