Színházunk direktora, Seregi Zoltán rendezi Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban mutatja be az ismert történetet. A darabot január 31-től láthatja a közönség a Nagyszínpadon.
Seregi Zoltán Jászai Mari-díjas rendező az olvasópróbán elmondta, egy hónappal ezelőtt olvasta, hogy az angol miniszterelnök száműzte a Downing Street 10-beli irodája faláról Shakespeare portréját, mondván, Shakespeare korában Anglia kegyetlenül gyarmatosított, amiben a világhírű író is bűnös akkori létezése okán. „Üzenjük a miniszterelnök úrnak és mindazoknak, akik ezzel egyetértenek, hogy Békéscsabán föltesszük a színház falára Shakespeare képét, mert mi megbecsüljük, és nem tagadjuk meg, sőt igyekszünk az ő szellemiségét és műveit életben tartani” – húzta alá a direktor.
„A darab a világ drámairodalmának egyik leghíresebb és legjobb műve, nagyon fontos, hogy mi is bemutassuk” – erősítette meg. A Hamlet valamikor 1599 és 1602 között születhetett, a történet ellentmondásos, több szövegváltozat ismeretes. Viharos életű színdarab, maga a szerző is többször átdolgozta, a második változata körülbelül öt-hat óra játékidőt vesz igénybe.
A Hamlet eredetéről sokféle elképzelés van, a legvalószínűbb, hogy egy dán elbeszélésből, a Saxo Grammaticusból született, amiben Amlethi volt a főhős, egyébként Shakespeare korán meghalt fia is hasonló nevet (Hamnet) kapott
Mindenki, aki a darabhoz nyúl, szűkíti, rövidíti, így mi is – folytatta – mert nem akarunk azzal a ma divatos módszerrel élni, hogy a nézők türelmét semmibe vevő, többórás előadást hozzunk létre.
A mostani előadáshoz Arany János fordítását vették alapul, de a szöveget és a dalszövegeket – amik kitűnő versek is egyben – elsősorban Zalán Tibor költő és dramaturg írta a rendező közreműködésével.
Kettős interjú: Seregi Zoltán, a háttérben Juhász Bence
Az előadás a rendezői elképzelés szerint egy családi dráma lesz, amelyben Horatio szerepe felértékelődik mint Hamlet mentora, apa pótló barátja, aki tisztában van Hamlet tétovaságával, tehetetlenségével, erkölcsi megfontolásaival, ami akadályozza őt abban, hogy végrehajtsa azt a feladatot, amelyet a szellemtől kap. „Horatio pontosan tudja, hogy mi történt, és felbéreli a már az udvarban tartózkodó színészek vezetőjét, hogy játssza el a szellemet. Ezzel szeretné ösztökélni Hamletet arra, hogy állítsa vissza a rendet Helsingörben, amely szétesett, züllött, zűrös világ lett az öreg Hamlet halála után” – ismertette Seregi Zoltán. Ez sok jelenet átszabását követelte meg és sok szereplő kihagyását is – fejtette ki a rendező, aki elárulta, évek óta foglalkozott a darabbal, és mindig ott akadt el, hogyan lehet a szellemet megcsinálni reálszituációban. „Miért ne lehetne, hogy a szellem a színész legyen, aki az egérfogó jelenetben is játssza a királyt? – tette fel a kérdést a rendező.
Az előadás másik fontos pillére, Claudius és Gertrud őrült, érett szerelme, ők csak egymással foglalkoznak. Claudius nem nagyon törődik a királysággal, azt rábízza Poloniusra. Ahogy aztán Hamlet és Horatio kezd veszélyessé válni, úgy kezd Claudius is jobban odafigyelni a történésekre, Gertrudnak pedig a lelkiismerete lassan kikezdi a szerelmét.
Ebben az előadásban Horatio válik kulcsfigurává. E mellett felerősödik még egy sajátos vonal a történetben: a sírásóké, akik egyrészt a „nép hangját” testesítik meg, másrészt a humort próbálják felerősíteni, hogy ellensúllyá válhasson a sok vér és gyilkosság mellett – fejtette ki Seregi Zoltán.
A díszletet Igaz-Juhász Katalin tervezi. A színpadképről szólva a rendező elmondta, ő maga járt Helsingörben, és az ottani látvány inspirálta: a két víz – a tenger és a várárok közé zárt vár. A színpad – Shakespeare színházához híven – három fő részre tagolódik: a zenekari árok egyik oldalán a temető, a másikon várárok lesz, igazi vízzel, mögötte a forgószínpadon palota, amelynek falai körbeérnek, de egyes részei kinyílnak, így láthatjuk Polonius szobáját vagy a királyi párét és egyéb helyszíneket, felül a bástya, hátul pedig a tenger látszik vetítve „különböző lelkiállapotban”
Az előadás jelmezei korban tartottak, tervezője Vesztergombi Anikó, a korrepetícióra a rendező Rázga Áront, koreográfusnak ifj. Mlinár Pált kérte fel. A zenét a Kormorán együttes billentyűse, Szűts István szerezte.
Hamlet szerepében: Juhász Bence m. v.
Hamlet szerepében a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tavaly végzett, most Békéscsabán bemutatkozó Juhász Bence látható; mellette Beszterczey Attila, Bartus Gyula Jászai-díjas, Érdemes Művész, Kovács Edit Jászai Mari-díjas, Tege Antal, Katkó Ferenc, Csurulya Csongor, Nánási-Veselényi Orsolya, Kiss Viktória, Kopanyicza András, Lévai Attila, Szabó Zoltán, továbbá a Színitanház másod- és harmadéves hallgatói láthatók.
A kiemelt képen Seregi Zoltán Jászai Mari-díjas direktor, a Hamletrock rendezője
Fotó: Locskai Henriett / jokaiszinhaz.hu
