Mozartról, a bécsi klasszika halhatatlan mesteréről és a Figaro házassága című vígoperáról tartott érdekes előadást Újváriné Dr. Illés Mária főiskolai docens március 2-án este a Jókai Színház Vigadójában. A Mindentudás Színházi Egyeteme rendezvényén a házigazda Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta volt.
Nagyon szép Csajkovszkij-idézettel vezette be Kovács Edit az előadást. „Hallani Mozart muzsikáját olyan, mintha valami jócselekedetet vinne végbe az ember. Nehéz pontosan meghatározni, hogy miben is rejlik ez a jó befolyás, de jótékonyságában nem kételkedhetünk – minél inkább korosodom és minél jobban megismerem őt, annál inkább szeretem magát a zenét.”
Újváriné Dr. Illés Mária a mozarti optimizmus és a Figaro házasságára jellemző emberi kapcsolatok magyarázatát a mű születési körülményeinek felvázolásával kezdte, majd bemutatta a szereplőket, illetve „az együttesek operáját”. Mozart kérte meg Da Ponte olasz szövegírót a Figaro librettójának elkészítésére, az alcíme Egy bolond nap volt. A Beaumarchais vígjátéka alapján készült első változatot arisztokrataellenessége miatt II. József betiltotta, és csak azzal a feltétellel engedélyezte újbóli előadását, hogy a politikai élét tompítják. A „tiltott opera” nagy siker lett, Mozart életében 35 előadást megért, máig minden idők egyik legsikeresebb zeneműve.
A nyitány csupa díszítmény a zajló életről, intrikákról, szonátastílus jellemző az operára is – mondta az előadó. Van benne intrika, szerelem, társadalomkritika – ez a három elem átszővi az egész művet. Mozart meghagyta a szokásos szereplőket (úri pár, szolga, társalkodók, dottore, intrikus). Az opera 29 számból áll, 14 ária és ennél több együttes hangzik el. A szereplők jellemzését az előadó Cherubinóval kezdte, aztán Susanna, Almaviva gróf, a grófné, Basilio, Barbarina és Figaro jellemével ismerkedhetett meg a hallgatóság. Újváriné Dr. Illés Mária leszögezte, hogy az emberi kapcsolatok és interakciók a többi Mozart-operához képest is különleges szerepet kapnak ebben a műben, sok a több szólista által közösen énekelt szám, a duett, a tercett.
- A Figaro házassága az egyik legszebb zene a világon, szerelemről, hitről szól, arról, hogy minden hibát helyre lehet hozni, a művet a boldog jövőbe vetett hit hatja át. Szép példa a Rózsaária, a cselszövésből kibontakozó vallomás, a boldogságzene arról, hogy végül mindenki megtalálja a párját. A szereplők a csetlések-botlások sorozatán keresztül megérkeznek oda, ahol a helyük van, ahol megtalálják a harmóniát, a szeretetet. Mozart zenéje a hangsúlyosan társadalmi-politikai élű színműből ezt az optimista, derűs világlátást hozza felszínre, ezért is annyira közkedvelt és szerethető opera a Figaro napjainkban is – jelentette ki az előadó.
A zenetörténeti előadás, a műelemzés és a részletek megmutatták, hogy a kezdeti intrika, zűrzavar mindig elvezet a harmóniához, és a megbocsátás, a szépség, a megvilágosodás, a hihető boldogság a végkifejlet. Újváriné Dr. Illés Mária Szabó Lőrincet idézte, aki azt írta, hogy Mozart zenéjét hallgatva a fény, a nyugalom, a bölcsesség lesz úrrá a szíven, „csak derűs órát veszek tudomásul” – Mozart ezt tanítja a művészetével, a mindenség zenéjével.
Az elemzést hangfelvételek színesítették, a legszebb áriákat (Cherubino, a grófné, Susanna áriája, a Rózsaária) Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész előadása tette emlékezetessé. Kovács Edit azzal zárta a programot, hogy az előadás és az áriák Mozart személyiségét is megidézték, bizonyítva, hogy a zene nem múlandó, maradandó értéket kapott az utókor a zseniális mestertől.
A Mindentudás Színházi Egyetemén legközelebb április 27-én 18 órától Gyenge Zoltán professzor tart előadást Az egzisztencia, a XX. század gondolkodását meghatározó filozófiai irányzat születéséről és hatásáról az európai kultúrára.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
