Az elkényeztetett, durcás Izabella hercegnő, király apukája és a koldusruhába bújt Rigócsőr királyfi egyből meghódította a gyerekek szívét. Grimm meséje Bozsó József átiratában és rendezésében, Kocsák Tibor komoly zenéjével, szép dalokkal, jó énekesekkel maradandó élményt nyújt, a mesemusical bemutatóját február 26-án délután láthatta a közönség a Békéscsabai Jókai Színházban. (Niedzielsky Katalin kritikája)
Az előszóból kiderül, hogy a szomszéd királyságban a hercegnek anyja keresi a megfelelő társat. Itt meg fenséges leánykérő zajlik – látványos díszlettel, királyi palotában, barokkos parókák, reneszánsz zene, tánc és ruhaköltemények kápráztatják el a nézőt. Izabellának azonban egyik kérő sem felel meg, a „Takarodj, eridj a pokolba!” kiáltással idegeníti el, csúfolja, megalázza a hercegeket. A Rigócsőrnek titulált Richárd herceg, a szomszéd trón várományosa beleszeret a lányba és elhatározza, hogy harcol érte. Erről énekel a Szép hercegnő, enyém leszel című szerelmesdalban, majd a király és Izabella duója következik, amelyben az apa közli, elege van lánya viselkedéséből, és az első férfiembernek, aki belép a palotába, odaadja a lánya kezét. Izabella hiába tiltakozik.
Persze Rigócsőr jön vissza koldusként, álruhában, amit pontosan látnak a gyerekek, talán csak Izabella nem ismeri fel a hűséges szerelmest. Nagyon megható a király Elment a lányom című dala, amelyből kicsendül a féltő szeretet és az önvád, s hogy egy ölelés és pár szép szó mennyivel többet ér a hatalomnál, a vagyonnál. Ez a musical legdrámaibb, legszívszorítóbb jelenete, talán túl drámai a gyerekfüleknek, ami után nem is lehet megszólalni, tapsolni sem, marad a csend…
A díszlet a palotáról egyszerű kis kunyhóra vált – a királylánynak istálló -, ez a muzsikus koldus otthona. Itt kezdődnek el Izabella számára a leckék, hogy megtanuljon söpörni, főzni, egyáltalán megtudja, hogy mindent magának kell megcsinálni, nincsenek szolgák, és a saját munka eredménye mekkora öröm. A söprés, a főzés betanításának koreográfiája fantasztikus jelenet, akárcsak a fogadós és a piaci rész. Izabella álma megható, az otthonáról ábrándozik, segítségért fohászkodik. Ahányszor bajba kerül, mindig Richárd herceg menti meg, így történik a fogadóban, a piacon. Végül próbatételként a királyi palotába hívják cselédnek, ahol Richárd megkéri a kezét, de addigra már beleszeretett koldus férjébe, megbékélt új életével és hűséges marad hozzá.
Szerelem, romantika, kalandok, fordulatok, de nem lenne mese a mese, ha ennyi tanulság után nem végződne happy enddel. Richárd és Izabella a szívére hallgatott, így minden jóra fordul, és boldogan élhetnek, amíg meg nem halnak.
Nagyszerű zene, szép dalok, kettősök és kiváló énekesek teszik emlékezetessé az előadást. Rigócsőr királyfiként Ormándy M. Keve – a hódító, a hűséges szerelmes, aki nem adja fel, türelemmel, megértéssel és főleg szeretettel neveli Izabellát – markáns alakítást nyújt. A királykisasszony fejlődését határozottan, kedvesen, meggyőzően viszi színpadra Nádra Kitti. Beszterczey Attila játékában a gerániai uralkodó és a lányát féltő, szerető apa figuráját ötvözi hitelesen. Nagy ötlet és sok humor forrása a két kém, Bömbölik és Acsarkodik szerepeltetése, Kerek Vivien (a premieren) és Márki Szabina szh. A hoppmester és kocsmáros figuráját Bozsó József (a premieren), a kocsmárosnét Lakatos Viktória, a királynőt Vidovenyecz Edina játssza, a hercegeket, udvar- és utcanépet színészhallgatók alakítják.
A rendező Bozsó József tervezte a látványt is, amellyel igazi musicalhangulatot teremtett, a belső és a külső terek egyaránt impozánsak. Borbély Krisztina koreográfus nagyon változatos repertoárt alkotott, az udvari tánctól a munkadalok megjelenítéséig gazdag eszköztárral szolgálta a tartalmat és a mondandót.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM