A Csárdáskirálynő premierje fergeteges sikert hozott, az előadás előtt már sejteni lehetett, hogy a megyei közönség el fogja kapkodni a jegyeket. Az előadás után bizonyossá vált, az előre tervezettnél tovább kell műsoron tartani Kálmán Imre örökzöldjét.
Nem hakni. Ez talán a legfontosabb tudnivaló a Békés Megyei Jókai Színház operettbemutatójáról. A színház azt tűzte ki céljául, hogy egy élőzenével, tánckarral megmutassa az operettnek, mint tradicionális magyar műfajnak a szépségeit bérletes és jegyvásárló közönsége számára egyaránt. Ez cseppet sem annyira egyértelmű, mint így leírva tűnik, hiszen az operett az a műfaj, amely esetében – a közönséget összességében vizsgálva – sokak rajongása mellett ellenpontként egyfajta fanyalgás is meg szokott jelenni. Tíz emberből kettő biztosan kihagyná, ha a színházbérlete nem szólna rá. Ezért szakítva a korábbi hagyománnyal a Jókai színház, már az elmúlt évben is egyre inkább a saját operett előadás létrehozása irányába tendált, a változó színvonalú vendég előadások fogadása helyett.
A Jókai színház kívül-belül Orfeummá, zenés mulatóhellyé változott a Csárdáskirálynő előadások időtartamára. Kívül a Moulin Rouge egyik eredeti neon felirata adja meg az alaphangot, hová is érkezik a nagyérdemű, bent a korabeli plakátok és fotók mellett, a nézőtér átalakítása vezeti a néző szemét. A műsorfüzetet vásárló nézők, a pincérektől bort-pezsgőt kapnak a nézőtéren, ahol pincérek szolgálják ki őket. Az előadás kuplékkal, táncokkal, már 18.40-kor elkezdődik a nézők tehát már a működő Orfeum hangulatába érkeznek meg. Ezt az érzetet csak növeli a díszlet, amely a nézőtéri páholyok egyenes folytatásaként nyúlik be a színpadra. A lokál hangulat azután szinte észrevétlenül úszik át a darab történetébe, és jöhetnek azok az operett slágerek, amelyeket országszerte fütyörésznek szinte a csecsemők is.
Fodor Zsóka hosszú kihagyás után tért vissza a korábbi sikerei egyik helyszínére. A közönség már a színrelépését is tapssal jutalmazta, és ez a szeretet jellemezte az egész előadást. Hiszen az operett nem csak zenés mű. Sosem szabad elfelejteni, hogy a szerelmi szálak köré kitűnő komédiát írtak a szerzők. Ezeket a magas labdákat pedig pl. Straub Dezső, Kulcsár Lajos, Mészáros Mihály és az újabb generációból Göth Péter nagy biztonsággal csapkodták le, a nézők pedig kitűnően szórakoztak egész este, korra neme való tekintet nélkül.
Fekete Péter és Seregi Zoltán az előadás után a színpadon köszönték meg a társulat munkáját. Azét a társulatát, amely immár nem vendégként, de tagként tekint Fodor Zsókára, Straub Dezsőre, Iván Gál Juditra, Kulcsár Lajosra, Göth Péterre és Simon Boglárkára is. Seregi Zoltán rendező elmondta, hogy habár nagyon boldog az előadás létrejötte és fogadtatása miatt ugyanakkor valami furcsa szomorúságot is érez, ugyanis gyermekkori álma volt, hogy egyszer megalkuvások nélkül megrendezhesse a Csárdáskirálynőt. Az álom most valósággá vált, és egy beteljesült álmot néha nehéz elengednie az embernek magától. Fekete Péter bejelentette, hogy a Lúdas Matyi mesedarab bemutatóját három nappal későbbre halasztja, hogy a már meglévő közönségigényt az operettre ki tudja a színház elégíteni, a darab további sorsáról majd azután döntenek a főszereplőkkel egyeztetve.
Junior