fbpx A folklór emlékezik a történelemre | Békéscsabai Jókai Színház
  2020. február 06., csütörtök      17:16

Jelenlegi hely


A folklór emlékezik a történelemre


Somfai Kara Dávid etnológus, nyelvész és Agócs Gergely népzenész, népzenekutató az Észak-Kaukázusba, a magyarság őshazájába kalauzolta az érdeklődőket a Mindentudás Színházi Egyetemén február 3-án. Az előadók legújabb kutatásaik alapján, történelmi és népzenei adatokkal magyarázták népünk eredetét.

„A kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű.” Ezzel a Kodály Zoltán-idézettel vezette be Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta Somfai Kara Dávid és Agócs Gergely előadását, és az izgalmas zenés időutazás előtt bemutatta a két tudóst.

Somfai Kara Dávid a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa, a nyelvtudományok doktora, etnológus. Főleg a török és a mongol népek kultúráját, nyelvét, folklórját kutatja. Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, a Fonó zenekar tagja, összehasonlító folklorisztikából doktorált. A magyar népzene mellett a szlovák, ruszin, gurálok, lengyelek, cigányok, románok, horvátok és kaukázusi népek folklóranyagát gyűjti.

Somfai Kara Dávid tíz, Agócs Gergely immár húsz éve kutatja az észak-kaukázusi törökség népzenéjét, 2014 óta dolgoznak együtt. Meggyőződésük, hogy népünk kialakulása a Kazár Birodalomhoz köthető, amely a belső-ázsiai türk birodalom nyugati része volt a VII. században, ott hun és szkíta eredetű népekkel keveredtünk. Ezeknek a népeknek a leszármazottjai ma is a Kaukázus északi részén élnek, a kunok és jászok nyelvén beszélnek, egy részük a tatárjárás idején került Magyarországra.

Somfai Kara Dávid kiemelte, hogy a magyarok türknek mondták magukat, és a honfoglaló törzsek a kazár térségből indultak el a IX. század közepén nyugat felé. Később a kazár állam szétesett, és mivel sem a bizánci, sem az arab hatás alá nem akart kerülni, a kazár uralkodók inkább felvették a zsidó vallást. Egyetlen írott forrás a honfoglalásról a Pros ton idion yion Romanon című görög mű, amelyből kiderül, hogy a Kazár Birodalom az, ahonnan Árpád magyarjai elindultak.

Az őshaza felkutatására Ottó barát indult el a kaukázusi magyarokhoz 1231-34 között, majd Julianus barát is kicsit másik irányba, bebizonyosodott, hogy mindkét helyen éltek magyarok. A XIV. században a római egyház próbált téríteni a térségben, ami végül iszlám vallású lett, XII. János pápa írt a magyaroknak, hogy őrizzék meg hitüket.

Somfai Kara Dávid azzal fejezte be mondandóját, hogy a Kaukázushoz, ahol ma törökök, irániak élnek, ezer szállal kötődünk történelmileg, a források alapján legjobban a néprajzi, népzenei kötődést lehet felmutatni.

Agócs Gergely előadását azzal kezdte, hogy a honfoglalás előtt az utolsó állam itt az Avar Kaganátus volt, félelmetes hatalmú birodalom annak idején, és az avarok nem tűntek el, itt élnek bennünk, ők is az őseink. Úgy véli, amikor bejöttek a magyarok, nem biztos, hogy így hívták őket, és a közlekedő nyelvük valószínűleg nem a magyar, hanem a türk volt. Tíz törzs népe volt, és a Megyer törzsből jöhetett a magyar szó. A honfoglalók érdeme, hogy országot hoztak létre, amit az utódok a történelmi viharok közepette is meg tudtak védeni a nyelvükkel együtt.

Kodály 1937-ben kijelentette, majd két év múlva megerősítette, hogy a magyar népzene számos hasonlóságot mutat az eurázsiai népek folklórjával. Eszerint az ugor, türk és a magyar népzene gyökerei a Volga vidékére vezethetők vissza. Kodály tanítványai a hetvenes években is rímelő dallamokat, hangról hangra egyező dalokat találtak. Agócs Gergely a Fáj a szívem, fáj nótával illusztrálta a baskír és a magyar népzene közti rokonságot. Mint mondta, ami a magyar népzenét jellemzi, megvan a türkben is, és ennyi azonosság nem lehet véletlen. Meglepetésként érte a kutatókat, hogy az újabb stílust is megtalálták, például A jó lovas katonának kezdetű verbunkos előfutárát; és még nagyobb meglepetést okozott, hogy a XIX. század végén is keletkeztek olyan dalok a nogajoknál, amik a magyar dallamokra hasonlítanak. De nemcsak a dallamban, a szerkezetben, a toposokban is felfedezhető az egyezés (a csodaszarvas története), a közös származásra utalás a kaukázusi türk népek és a magyarok között. Kötöny vezér például a XIII. században volt hős, de még hétszáz évvel később is emlékeznek rá, a folklór emlékezik a történelemre.

Agócs Gergely azzal zárta mondandóját, hogy a mai kaukázusi népek számontartják a magyar rokonságot, és felnéznek ránk, hogy Európában képesek voltunk államot alapítani, megmaradni.

Legközelebb március 2-án Újváriné Dr. Illés Mária Mozart optimizmusáról és a Figaro házasságáról tart előadást a Mindentudás Színházi Egyetemén, közreműködik Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész.

Niedzielsky Katalin

Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg