Tisztelt bérletes, egyéni jegyvásárló és jövendőbeli nézőink!
Ősz van. Ebben az időszakban minden színháznak fel kell fednie az évadra eddig talonban tartott kártyáit, benne remélhetőleg az adu ászokkal. Jó hírünk van (orágszerte is, de most maradjunk a saját házunk táján): Ez évben bérletek még októberben is vásárolhatóak. Tekintsék meg kínálatunkat!
Kettős közönségelvárásnak kell megfelelnünk. Egyrészt közönségünk egy jelentős része üdvözli, hogy rendkívül színes, programmal álltunk elő az elmúlt időszakban, bevállaltuk az európai színházművészet legjelentősebb rendezőinek legizgalmasabb darabjainak bemutatását. Ugyanakkor figyelünk azon – elsősorban bérletes – nézőink jobbító szándékú kritikájára, akik több szórakoztató darabot látnának szívesen a Jókai színházban.
Magas szinten szórakoztatni, klasszikus darabokkal. Erre vállalkozunk, az új évadban. Természetesen nem adjuk fel a kísérletező, újat kereső színházi törekvéléseinket, de erre a vadonatúj Ibsen stúdiószínpad nyújthat kiváló teret.
Klasszikusokkal, továbbra is remek rendezőkkel, országos hírű vendégművészekkel, és egy szellemiekben szakmailag felfrissült társulattal várjuk a 2010-2011 szezonban nézőinket.
Fekete Péter
igazgató
Békés Megyei Jókai Színház
A klasszikusok évada
„Ha valaki színházszerető ember, ezeket a darabokat életében legalább egyszer látnia kell.”
Ezzel a mottóval kezdte el Fekete Péter igazgató a klasszikusok évadát tervezni. De vajon mik is azok a klasszikusok? Ezt a szót a latin nyelvből örököltük, ahol először használták azokra az alkotókra, később pedig művekre, amelyek a közönségesből kitűntek, a mindennapi átlagot meghaladták. A mi értelmezésünkben jelentsen ez itt és most egyszerűen: értékállót. Olyan műveket láthatnak a Jókai színház soron következő évadában a színpadon, amelyek már bizonyítottak, amelyeknek – legyenek régebbi vagy modern klasszikusok – a közönség már ezrével mérte a tapsot, és amelyek műfajuktól függetlenül egyszerűen örök értéket képviselnek.
Plautus: A hetvenkedő
A közönség most bizonyára hozzáteszi, hogy: katona, és valóban. Az eredeti mű cím ez. Azonban Titus Maccius Plautus már életében és főleg halála után oly népszerű volt, hogy kortársai előszeretettel adták ki műveiket az ő neve alatt, a színházi sikerre számítva. Az eredeti művek jellegzetessége volt, hogy „görög” színműnek tüntették fel a római kor csiklandós társadalomkritikáját. Ez a funkció máig elevenen megmaradt minden átiratban, hiszen mi lenne helyesebb, mint kinevetni a hetvenkedőt, aki puszta hiúságból nem átall őszinte szerelmesek útjába állni, és akit szolgája (Puruttya szerepében Tege Antal) úgy tesz bolonddá, ahogyan igazán megérdemli. A római korból ránk maradt komédia számtalan feldolgozást ért meg története során. A békéscsabai bemutató is a nevetés és az elgondolkodtató pillanatok elegyét ígéri a nézőknek Réczei Tamás, a burleszk elemeivel bőkezűen bánó rendezésében. Az előadás vendégművészeiként Nemcsák Károlyt és Márton Andrást láthatja a Békés megyei közönség.
Friedrich Schiller: Stuart Mária
1587-ben I. Erzsébet tizenkilenc évi fogság után kivégeztette unokatestvérét, Stuart Mária skót királynőt. Ma felháborítónak érezzük ezt, sőt az akkori angol katolikus nemesek is felindultan tiltakoztak ellene, de az adott politikai viszonyokból következően I. Erzsébetnek aligha maradt más választása. Friedrich Schiller – ahogy a korabeli kritikák fogalmaztak: a német Shakespeare – drámáját több mint négyszáz évvel később írta, azonban még 1800-ban sem volt veszélytelen egy lázadás gondolatával átszőtt dráma bemutatása. Ráadásul, a karakterek jelleméből adódóan a nézők szimpátiáját egyértelműen a pártütők és Mária nyerték el, mivel erkölcsi értelemben az uralkodó hatalom felett állnak. Az akkoriban öt(!) felvonásban játszott „királynő” drámát természetesen valamelyest rövidítve mutatja be a Jókai színház, a darab rendezésére a német drámairodalom egyik specialistája, Szalma Dorotty vállalkozik, a főszerepekben Dobó Katával és Kovács Edittel.
Csukás István: Süsü, a sárkány
Bizony kedves nézőink, megszületett, és óvodás-kisiskolás korba lépett egy generáció, akik számára a Süsü, a sárkány, ha nem is ismeretlen, de nem olyan mindennapi élmény a televízióban, mint sokunk gyermekkorában volt. Csukás István Kossuth-díjas író teremtményét, a szívében szelíd behemót egyfejűt, hatalmas élmény lesz a színpadon látni, hiszen kilép a televízióból és humoros, ártatlan, sete-suta kalandjain ugyanolyan jól fognak szórakozni gyermekeink, mint mi. A már felnőtt gyerekek.
Henrik Ibsen: Nóra
Ibsen új korszakot nyitott meg a világirodalomban. Az ő nevéhez fűződik a polgári dráma és a realisztikus színjátszás XIX. századvégi szintézisének megteremtése a „bulvár” és a „naturalista” színház eredményei alapján. Műveiben kíméletlenül elemzi a polgári életformát, annak értékeivel, ugyanakkor konformizmusával, gyávaságaival együtt. A Nóra Ibsen egyik legismertebb műve, amely egy látszatra idilli házasságba kalauzol minket. Nóra és a férje, az ügyvéd Helmer békében éldegélnek, ám Nóra múltjában egy hamisított váltó is megbúvik, habár azt ő tehetetlenségében és családja érdekében hamisította. A pénzt kölcsönző Krogstas ügyvéd megpróbálja megzsarolni a nőt, amit Nóra el sem tud igazán hinni. Azután, amikor férjével őszintén és komolyan megpróbálja tisztázni az ügyet, Helmerről kiderül, hogy hírneve és vagyona sokkal fontosabb neki mintsem, hogy feleségét megpróbálná megérteni. Nóra így válik az emberi (különösen a női) önállóságért folytatott küzdelem szimbólumává, hiszen habár minden arra mutat, hogy folytatható lenne ez az élet – a váltó is visszakerül hozzá – ő mégis úgy dönt, elhagyja családját, kilép a „babaházból” mert nem tud tovább élni egy őszintétlen kapcsolatban, ahol őt is gyerekként kezelik. Az Ibsen stúdiószínpad avató előadását Merő Béla rendezi.
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Van olyan operett rajongó, aki ne ismerné e művet? Bizonyára kevés, hiszen a hungaricumként ismert operettet tőlünk keletre Sylvia, tőlünk nyugatra pedig Gypsy Princess címen is játszották, természetesen feldolgozásként. Azt azonban mondani is felesleges, hogy az eredeti szövegkönyv… bizony német nyelvű. Es Lebe die Liebe (Éljen a szerelem) címmel Bécsben mutatták be, azonban alig egy évvel később, 1916-ban már magyarul énekelhette a pesti közönség A jányok, a jányokat; a Te rongyos életet, a Hajmási Péter, Hajmási Pált, valamint, hogy Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád… Az elmúlt közel száz évben azután a magyar színészet színe-java brillírozott ebben a csavaros cselekményű darabban, Honthy Hannától egészen Latinovits Zoltánig. A Jókai színház társulatának tehát nagy elődök nyomába kell lépnie, és megmutatnia, hogy a könnyed műfaj nem feltétlen könnyű, de szép élőzenés előadássá formálható. Reméljük bérletes nézőink közül azok is örömmel találkoznak majd ezzel a műfajjal, akiknek egyébként eszük ágában sem lenne drága pénzért jegyet venni egy operett vendégjátékra. Seregi Zoltán rendező felkérésére Fodor Zsóka igent mondott, így a művésznő hosszú televíziós karriert követően újra szerepel a békéscsabai színpadon.
Dale Wassermann – Joe Darion – Mitch Leigh: La Mancha lovagja
Alonso Quijana. No, ő vajon ki lehet? Ismerik ám őt, csak éppen nem ezen a néven. A fent nevezett derék spanyol földbirtokos szemeiben néha furcsa tűz lobog, és ekkor már így hívják: a rettenthetetlen lovag, Don Quijote de La Mancha!
Miguel de Cervantes (hol máshol, mint börtönben) nemcsak megírta nekünk Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha történetét, de balszerencséjére szereplőként még belekeveredik a musical változatba is. Így, habár életében nem sok kézzel fogható előnyét élvezte művének, de legalább holtában sem lehet nyugta. Dale Wassermann 1959-ben olyan televíziós filmet forgatott Én Don Quijote címmel, ami megragadta Joe Darion dalszövegíró és Mitch Leigh zeneszerző (valamint rajtuk kívül még húszmillió tévénéző) figyelmét. A Man of La Mancha című musicalt 1965-ben mutatták be a Broadway-n, majd eljátszották még kettőezer-háromszázhuszonnyolc alkalommal. Ez idő alatt öt Tony-díjat söpört be az előadás, benne a Legjobb musical díját is. Maga a mű játék a játékban szerkezetű, Cervantes meséli el nekünk és cellatársainak a búsképű lovag történetét, miközben a spanyol inkvizíció kihallgatására várnak. A mese felszabadító ereje természetesen majd megteszi hatását, és az elérhetetlen álmok végül mégiscsak megnyitják a börtönajtót hőseink előtt…
Ahlfors Bengt: Színházkomédia
Egy vidéki színház fiatal, kortárs szerző új darabjának bemutatójára készül. Most azonban nem a Jókai színházról van szó, Bengt Ahlfors játéka egy időtlen színházi világ mindennapjai közé kalauzolja a nézőket. A társulat művészeti vezetője – mint minden színházi vezető – kompromisszumok és ravasz szervezőmunka árán tudja megvalósítani művészi elképzeléseit. Eleget kell tennie a szponzorok, a közönség, az író, a társulat igényeinek. A társulaténak, amely a szokásos karrier- és magánéleti konfliktusok vihara között működik. A darab rendkívül mulatságos és keserédes világot rajzol elénk, amely kicsiben és esszenciálisan minden emberi közösségére jellemző. Szellemes és vitriolos vígjáték ez. A végig követett próbafolyamat során gondokkal, sikerekkel és kudarcokkal találkozunk, amelyek a nézőkről is szólnak, miközben nekik adnak vigasztalást és őket mulattatják. A darabot Tege Antal viszi színre.
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
A kapzsi és zsarnok Döbrögit bizony már kétszáz éve tanítgatja móresre a libapásztor fiú, mindenki legnagyobb örömére. Koroktól függetlenül – habár Fazekas a középkorba helyezte vígeposzát – minden időszakban, minden rendszerben jólesően mondhatott ítéletet az aktuális uralkodó osztályról a főhős és vele együtt a nép. Matyi talpraesettsége és nyitottsága az új ismeretekre ma is példaértékű lehet minden korosztály számára, hiszen építőmesterként, orvosként vagy akár csak szélhámosként is fontos tanulság: tanulni érdemes, ha másért nem, legalább azért, hogy stílusosan elverhessük ellenfeleinket.
Pozsgai Zsolt: A király és a szűz
-játék a történelemmel-
IV. Béla, magyar király – Kautzky Armand
Anna, a lánya – Kara Tünde
Ősbemutató a Stúdiószínházban.
A darab 1240-1242 között játszódik, a tatárjárás idején. IV. Béla lányai közül valamennyi szent lett, kivéve Annát, akinek szintén ez minden álma, de az események sodrásában mindig fel kell áldoznia magát valakiért. A jelenetekben a király, és legkedvesebb lánya kapcsolatán keresztül betekintést nyerünk a magyar történelem egyik legtragikusabb, de ugyanakkor legabszurdabb fejezetébe. Apa és lánya szeretettel és buktatókkal teli kapcsolata, csatákon, meneküléseken át.
Kautzky Armand és Kara Tünde hat éve játssza a szerző Tolnay Kláriról szóló darabját, ez a történelmi játék kifejezetten az ő kettősüknek íródott.
Rendezte : Pozsgai Zsolt
Shakespeare: Lóvátett lovagok
A legnagyobb drámaíró komédiája a férfiak és nők örök csatájáról, a szerelemről szól. A műben Ferdinand, Navarra királya és lovagjai szent fogadalmat tesznek, hogy három évig a földi élet durva kéjeitől megtartóztatva, csak az Akadémia felvirágoztatásának szentelik magukat. Nem is lenne akadálya a nemes vállalásnak, ha a francia király leánya – kinek apja a megfelelő herceg kiválasztása mellett a hercegi hozományra is gondol – udvarhölgyeivel nem érkezne látogatóba a navarrai udvarba. Megindul tehát a cselek, színlelések, hamis és igaz színvallások sokasága és, hogy nevet-e valaki a végén azt megtudhatják a Jókai színház előadását megtekintve.
A klasszikus komédiát Tege Antal állítja színpadra.
Műsoron marad:
Pataki Éva: Edith és Marlene
Werner Schwab: Elnöknők
Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli
Várjuk önöket színházunkba az elkövetkező évadunkban is!
BÉRLETEK VÁLTHATÓK:
2010. június 1-jétől június 20-ig régi bérleteseink újíthatják meg bérleteiket,
2010. június 21-től új bérleteseink válthatják meg bérleteiket
a színház szervezőirodájában hétfőtől péntekig 8.30 és 17.00 óra között.
Telefon: 66/519-550
E-mail: szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu