A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat első előadására november 5-én, 18.00 órától kerül sor az Ibsen Stúdiószínházban, ahol Prof. Dr. Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár osztja meg értékes gondolatait a művészet születéséről az érdeklődőkkel.
Karl Philipp Moritz írja a következő sorokat: „A legnagyobb feladat, a legnemesebb gondolat számunkra az, hogy önmagunk legyünk, ezért halandó ajkáról nem hangozhat el fenségesebb szó a szépről, mint az, hogy van!”
Joachim Winckelmann: „a művészet legtisztább forrásai nyitva állnak: boldog az, ki megtalálja és megízleli azokat.”
A művészet szemlélete tehát megtisztít, és egyben kiemel a hétköznapok mókuskerék monotóniájából. Amikor az ember csak a mindennapok közönyével hadakozik. Valahogy – ha pillanatra is – szabaddá tesz, mert szabadnak érzi magát. Ha „csak” egy pillanatra is.
De felvetődik a kérdés:
- mi a szép és hol kezdődik a művészet?
- lehet-e beszélni a művészetről vagy azt csinálni „kell”?
- ha lehet beszélni, akkor hogyan szólhatunk úgy, hogy ne laposodjon el (ld. „verselemzések”) a róla való beszéd?
- lehet-e tanulni a művészetet vagy az csak ösztönös megérzés?
- mitől művészet a művészet, és mitől giccs a giccs?
Végül, de nem utolsósorban:
- van-e haszna a művészetnek vagy a művészet egyszerűen „haszon-talan”?
- kell-e a művészetnek erkölcsileg megfelelőnek lennie?
Nincs olyan, aki valamilyen formában ne tette volna fel ezeket a kérdéseket, legyen az alkotó vagy csak művészetszerető. A klasszikusok – ha választ mindig nem is adnak – a kérdések pontos megfogalmazásához hozzásegítenek. Erre tesz kísérletet ez az előadás is, sok példával a művészet különböző területéről (pl. Courbet képei, Shakespeare drámája, vagy Beethoven Kreutzer szonátája).
Prof. Dr. Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár