2018. május 23., szerda      17:51

Jelenlegi hely

A My Fair Lady Békéscsabán


Világsikert műsorra tűzni mindenhol merész vállalkozás, mert magas a mérce és nagy a várakozás. Alan Jay Lerner és Frederick Loewe musicaljéből, a My Fair Ladyből Radó Denise olyan értékes, színvonalas előadást rendezett a Békéscsabai Jókai Színházban, amelynek szereplői szorosan felzárkózhatnak a legendás elődökhöz. A George Bernard Shaw Pygmalion című színműve és Gabriel Pascal filmje alapján készült szuperprodukció virágáruslányaként Papp Barbara, Higgins nyelvészprofesszorként Szomor György, Pickering ezredesként Bartus Gyula nyújt kiváló alakítást. (Niedzielsky Katalin kritikája)

G. B. Shaw nemcsak az abc miatt következik a világirodalmi lexikonokban rögtön Shakespeare után, hanem drámaművészeti, színháztörténeti jelentősége miatt is. A könnyed, „csak” megnevettető komédiák helyett a jellegzetes párbeszédeire épülő vitadrámáival úgy szórakoztatta közönségét, hogy közben kemény bírálatot mondott fura jellemekről és ártalmas társadalmi jelenségekről. Művei abból a meggyőződésből születtek, hogy leleplezés nélkül nincs haladás, előrelépés; még történelmi darabjaiban is hőseinek igazi arcát, a fejlődés mozgatórugóit kutatta szenvedélyes igazságkeresőként. Így vált az angol drámaírónál a színpad szószékké, a darab eszmévé, ahol a hamis erkölccsel, a képmutatással szemben lázadókat állítja be rokonszenvesnek, és a szeretet erejét hirdeti. Londonban a 19. század végétől mutatták be drámáit, de azok Európát hamarabb meghódították, mint a szerző saját hazáját.

Békéscsabán 1957-től játszották Shaw műveit, ment A szerelem komédiája, a Warrenné mestersége, a Szent Johanna, a Caesar és Cleopatra, A szerelem ára, Az ördög cimborája, a Candida. A Pygmaliont 1962-ben, a My Fair Ladyt 1993-ban, 25 évvel ezelőtt láthatta a publikum. Az amerikai musicalt akkor Kerényi Miklós Gábor rendezte vendégként, Eliza Doolittle szerepét Zsila Judit, Higgins professzorét Kovács István játszotta, Alfred P. Doolittle alakját Gálfy László keltette életre.

Bartus Gyula Jászai Mari-díjas, Fodor Zsóka, Szomor György Nádasdy-díjas

Szép, romantikus történet, szívet melengető mese rengeteg poénnal, humorral, nagyszerű zenével. Ki ne hallgatná szívesen, örömmel, újból és újból?! Alighanem ebben rejlik a töretlen népszerűség titka világszerte, de még abban is, hogy miközben remekül szórakozunk, Shaw eléggé furcsa figurákat rajzol elénk, akikről rendesen le is rántja a leplet; mégis valamennyiüket megkedveljük, a szívünkbe zárjuk az előadás végére. Ebben a mesében mindenki tanul, nem csak a diák, a tanár is, és a végén mindenki egy kicsit jobb ember lesz, figyelmesebb, megértőbb. S talán ez sem mellékes szempont, amikor a siker okait keressük. Jó szem, humor, nevetés, ami szórakoztat, de le is leplez, el is gondolkodtat, megváltoztat, jobbá tesz. Így válik a drámaíró kicsit prófétává, ahogyan az előadás rendezője és minden alkotója, közreműködője is.

A görög monda szerint Pygmalion, a szobrász kifaragta Galathea szobrát, és amikor a mű készen lett, beleszeretett, és a márvány életre kelt. Valami hasonló történik Henry Higgins professzorral, csak nem akarja még önmagának sem bevallani. A fonetika mestere megrögzött agglegény, a virágáruslányból mint egy tárgyból, úgy akar hercegnőt formálni. A drámában a társadalmi előítéletek és a professzor mániái még erősebbek a szerelemnél, de a musical már nem végződhet happy end nélkül.

A My Fair Lady Mészöly Dezső fordításában került színre, a verseket a Kossuth-díjas G. Dénes György írta.

Jelenetfotó, elől: Lévai Attila, Árvavölgyi Patrik, Gábor Anita, Papp Barbara e.h.

Nagyon szépre komponáltak, látványosak az előadás tömegjelenetei. Mindjárt a kezdet hatásos felütés: a londoni belváros forgatagából kiperdül a portékáját sajátos tájszólásban kínáló virágáruslány, majd a különös férfi, aki háttal jegyzetel, ezért Eliza detektívnek nézi. De kiderül róla, nem nyomozó, csak nyelvészprofesszor, a másik úr pedig Pickering ezredes, az indiai nyelvjárások kutatója. Higgins, aki újgazdagokat tanít előkelő beszédre, viselkedésre, azzal dicsekszik, hogy még ezt a lányt is meg tudná tanítani a választékos szóhasználatra, a helyes nyelvtanra.

Jelenetváltás: elegáns, impozáns lakásbelsőben vagyunk másnap. Beállít a virágáruslány, nyelvleckét akar venni. A professzor először el akarja küldeni, de a két agglegény fogad, és elkezdődik a kurzus. Elizából kísérleti nyúl lesz, puszta tárgy, tanára úgy bánik vele, mintha nem is érző lény lenne. Megjelenik a lány apja, a részeges, de rafinált szemetesember, Alfred P. Doolittle, zsarol, pénzt követel.

A kíméletlen tanulás, dresszír után az első próbatétel Mrs. Higgins-nél zajlik, ahol a tanítvány jól teljesít. A lóversenyes jelenet mérsékelt, a nagyköveti fogadás teljes sikert hoz. A két agglegény ünnepel, de Elizát figyelmen kívül hagyják, meg sem dicsérik, miközben a lány már beleszeretett mesterébe. Felelősségre is vonja, miért tanította, miért nem hagyta ott mélyen, a külvárosban. Higgins először nem érti a szemrehányást, a lány elszökik, kétségbeesetten keresik, majd egymásra találnak.

Dorogi Péter szh., Hodu József, Ragány Misa, Katkó Ferenc

Hogyan lehet csatornatöltelékből hercegnőt faragni? De szabad- e közben csak a fonetikára figyelni, megfeledkezni arról, hogy Eliza nem egy gramofon, hanem érző lény? Higgins-szel ellentétben erre kezdettől Pickering és Mrs. Pierce, a házvezetőnő figyel. Az ezredes türelmes, megértő, aggódó, a házvezetőnő félti, gyorsan megszereti a lányt. A lóversenyes jelenetben Freddy is felfedezi Elizát, beleszeret.

Papp Barbara, a Kaposvári Egyetem negyedéves hallgatója kedves egyéniségével, ügyes játékával és szép hangjával kelti életre a virágáruslány, Eliza Doolittle figuráját. Szép fejlődési ívet rajzol, elhiteti a nézővel, hogy nem csak beszédjét, modorát sikerült csiszolni, egész lényét megváltoztatta a tanulás, és most egy öntudatos, szerelmes nő áll előttünk. A tudós professzor, mániákus agglegény bonyolult figuráját és fejlődését a Nádasdy Kálmán-díjas Szomor György kiválóan ábrázolja, nagyszerű hangjával, remek játékával méltán emeli a híres elődök sorába. A Jászai-díjas Bartus Gyula - mint kolléga, jó barát, agglegénytárs - kezdettől a szakmán kívül érzékenységet, emberi érzelmeket mutat fel kedvesen, szellemesen, finoman. Az ezredessel együtt Pearce-né, a házvezetőnő az, aki emberi lényként fogadja a lányt, anyáskodva segíti, irányítja, a professzor ellentéte. Fodor Zsóka még kedves humort is visz jócskán a játékába. Mrs. Higgins-nek, a professzor anyjának túl sok szerep nem jut, de lényeges, mert tisztában van fia értékeivel, hibáival, Somfai Éva játssza a figurát. Eliza apja, Alfred P. Doolittle szerepében - játékával és énekhangjával - kiemelkedő Katkó Ferenc, remek trió a két vicces segítővel, akik közül főleg Ragány Misa (Harry) nevetteti meg a közönséget. Freddy alakjába a május 22-ei és 23-ai előadásban - Balázs Csongor bábszínházi elfoglaltsága miatt - Puskás Dániel, a Színitanház másodéves hallgatója nemcsak beugrott, hanem remekül teljesített.

A Jászai Mari-díjas Radó Denise rendezésével beírta magát a Jókai Színház legszebb, leglátványosabb előadásainak történetébe. Csapatából mindenkit felsorolni sem lehet, a főszereplők mellett többek között Nagy Erikát, Hodu Józsefet, Galambos Hajnalkát, Gábor Anitát, a Színitanház hallgatóit láthatja a közönség. A csodálatos zene főszereplő; kiváló ének- és tánckar köti össze, illetve választja el a jeleneteket, teremt igazi szenvedélyes színházi hangulatot. A profi zenekart Rázga Áron karmester öleli át, vezényli szeretettel.

A gazdag, impozáns, városképet és belső teret váltogató díszletet és a mutatós jelmezeket Húros Annamária tervezte. A táncok minősége a Harangozó Gyula-díjas Sebestyén Csaba koreográfus ötletdús, igényes munkáját dicséri.

Niedzielsky Katalin

Fotó: A-Team/Nyári Attila

Nagy Erika, Papp Barbara e.h., Somfai Éva, Árdeleán László, Árvavölgyi Patrik


h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg



Google+