2018. szeptember 30., vasárnap      15:04

Jelenlegi hely

A sánta kutyától Kierkegaard-ig


Népmese, szépirodalom és színház, opera, hogyan válik a történelem színdarabbá, a szerepjátszás pszichológiai és szociológiai háttere, filozófia és művészet kapcsolata - ezek az izgalmas témák kerülnek terítékre a Mindentudás Színházi Egyeteme immár hetedik évadjának előadásain. Kovács Edit színművésszel, esztétával, a sorozat megálmodójával és állandó műsorvezetőjével a kezdetekről, a repertoár összeállításának szempontjairól és az új kínálatról beszélgettünk. 
(Niedzielsky Katalin interjúja)
 
- Mi volt a cél az előadássorozat elindításával?
- Kezdetben arra gondoltunk, hogy a színházi művészeti munkát kellene jobban megvilágítani, több háttérinformációt adni a közönségnek. Abból indultunk ki, hogy hasznos lehet, ha többet tudnak a nézők a rendezői szándékról, a színészekről, az irodalmi műről, az esztétikai szempontokról. Ilyen kritériumok alapján állt össze az első év tematikája. A másodikban már finomítottunk, és egyre inkább a bemutatókhoz kerestem témákat, előadókat. Azóta is ezen a pályán mozgunk, annyit változtattunk, hogy bevontuk két éve a pszichológiát, a táncművészetet, most pedig újdonság a mese, ami ugyancsak kapcsolódik a színház gyermekbemutatóihoz, és ezt a témát is folytatni fogjuk.
 
- A mesével kezdődik az új évad október 1-jén 18 órakor, Harangozó Imre tanár, néprajzkutató A sánta kutya lábán forgó palota, Jelek és jelképek a népmeséink világában címmel tartja az első előadást a Sík Ferenc Kamaraszínházban. 
- A magyar népmesék világába kalauzol az előadó, aki azt állítja, hogy az igazi mese „a valóságon túli, a lényegi, szakrális valóságról szóló ősi, közösségi megnyilvánulás”. Ez azt jelenti, hogy a mese nemcsak a gyerekeknek való olvasmány, hanem a felnőtteknek is kell az ősi tudás napjainkban, az izgalmas szimbólumrendszer, amit már elfelejtettünk, aminek nem ismerjük a hátterét. 
 
- Arthur Miller világhírű színművének október végi premierjéhez kapcsolódik a Mindentudás Színházi Egyeteme november 5-én. A Pillantás a hídról előadását Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezi. Eddie Carbone, a történet középpontjában álló nevelőapa feleségét játszod ebben a produkcióban. 
- A bemutatóhoz kapcsolódva a rendezés gyönyörűségéről és felelősségéről, az írói szándékról, s annak filozófiai hátteréről, valamint a színház feladatáról kérdezem majd a darab rendezőjét, Csiszár Imrét. Lesz miről beszélgetnünk! 
 
- December újabb csemegét ígér. Szilágyi Zsófia egyetemi tanár Siker vagy kudarc: Móricz a színházban címmel tart előadást, ami a NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL jövő év március végi bemutatójához kapcsolódik. 
- A színházművészet nagyon bonyolult, összetett dolog, amelyben jelen van az összes társművészet, csupa olyan terület, amely önállóan is gazdagítja az életünket, de itt a többi társművészettel karöltve alkalmazzák. Ilyen a tánc, a zene, a képzőművészet és az irodalom is. Szilágyi Zsófia előadásában olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mennyire befolyásolták Móriczot a korabeli elvárások, amikor a regényeiből drámákat írt, mennyire lehet élővé varázsolni a „sírva vigadást” a mai színpadokon, és mit mond a párkapcsolatok dinamikájáról a vígjáték.  
 
 
- A zenészek, énekesek fellépése nagyon emlékezetessé tette a korábbi zenetörténeti előadásokat. Hasonló élményben januárban lesz részünk.
- Fazekas Gergely zenetörténész A megbocsátás operája címmel Mozartról és a Figaro házasságáról beszél, nemcsak a mű keletkezését és korai fogadtatását foglalja össze előadásában, hanem bevezet a mozarti zene dramaturgiájába is, segít megérteni, mit jelentett Mozart számára a megbocsátás. Egy olyan erény, amelynek gyakorlására ma talán nagyobb szükségünk van, mint valaha. Közreműködik: Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész.
 
- Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából, SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN címmel történelmi játékot írt a színház számára Szente Béla.  
- A dráma az 1700-as években több helyszínen játszódik, szól vándorlásról, otthonkeresésről, templomépítésről és szerelemről, ősbemutatója 2019. január 18-án lesz. Egy ilyen színdarab jó alkalom arra, hogy február 4-én az íróval és dr. Jároli József helytörténésszel, nyugalmazott főlevéltárossal a város múltjában kalandozzunk és nyomon kövessük, hogyan válik színdarabbá a történelem.  
 
- A szerepjátszás fogalma nemcsak a színházra jellemző, hanem mindennapi életünkre is, ezért különösen hasznos lehet majd a jövő év március 4-én dr. Bodor Péter egyetemi docens A szerep az életben című előadása. 
- Olyan izgalmas kérdéseket feszeget majd az előadó, hogy mindennapi szerepeink és alakításaink hogyan szerveződnek, s a színház világából kölcsönzött analógiák miként segítenek megérteni a mindennapi élet világának bonyolódását. Azt kívánja bemutatni, hogy mivel járulhat hozzá önmagunk és társaink megértéséhez a szerep pszichológiai és szociológiai felfogása.
 
- Az évadzáró előadást április 1-jén Gyenge Zoltán egyetemi tanár tartja Művészet és/vagy filozófia címmel. 
- Gyenge professzor előadásában a filozófia és a művészet közötti különbséget taglalja, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az európai kultúrában hogyan viszonyul e kettő egymáshoz. A magyarázathoz egy filozófust (Kierkegaard), egy zeneszerzőt (Mozart) és egy filmrendezőt (Ingmar Bergman) hív segítségül. 
 
- A program gazdag, változatos, várjuk a közönséget.
- Nagyon tisztelem évek óta azt a sok érdeklődőt, aki egy fárasztó munkanap után eljön, beül a gyakran nem is könnyen érthető előadásra. Óriási öröm számunkra, hogy a közönség mindig megtölti a Sík Ferenc Kamaraszínházat. Ez nekünk erőt ad és arra kötelez, hogy továbbra is tartalmas, színvonalas esteket szervezzünk.
Niedzielsky Katalin
Fotó: A-TEAM
 

h i r d e t é s  

kulisszan834.jpg


 

 
 
                         

 

 

 



mto2.png

korlatoknelkul.jpg


forradalom-es-szinhaz.png

 

 


h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2018. december
 

Keresés

Keresés űrlap



Google+