István, a király: új arcokkal, új hangokkal
Reggeltől folynak a meghallgatások. Tizenegytől a zsűri azokat hívja vissza, akiket újra meg akar hallgatni. Duetteket kér.
Duettből szóló
Egy fiú és egy lány a Volt egyszer egy csapat Nem kellesz! című dalát adja elő.
– Mulatságos volt! – állapítja meg Alföldi Róbert. A következő páros ugyanezt szeretné elénekelni. – Jaj ne!- kap a homlokához Alföldi. A pár fiútagjának van duettje egy másik lánnyal, de ez az ifjú hölgy csak erre a dalra készült. Marad szólót énekelni. – Csak ne ennyire májbajosan – kérleli Alföldi. – Annyira sajnálja magát, hogy bele kell halni az unalomba! – Azt érezzük, hogy retteg – állapítja meg Szulák Andrea. – Miért nem választott egy dinamikusabb dalt?
Az operaház fantomjából a nagyária következik. A végén az énekesnő hosszan kitartott magas hangjainál Alföldi leállítja. – Látom, hogy megy. De ez nem egy énekesbarát ária. – Nekem is megvan, ha érdekel – így Szulák.- Hol? Lemezen? – Még az is meglesz, ha nem vigyázok.
Újabb pár, újabb Fantom-dal. Alföldi leállít, Szikora folytatást kíván: akarja a végét is hallani. Majd valamennyien elnézést kérnek, hogy a zsűri tagjai nem egyeztettek.
Jön egy szőke, jó tanulónak kinéző fiúcska Koppány dalával. – Ezt végtelen rossz választásnak tartjuk – állapítja meg a zsűri. – Maga tehetséges, de ez nem az alkatához illő.
Erős csapat
Délben a zsűri visszavonul: vitában születik a döntés.
– Nehéz helyzetben voltunk – összegez Szikora János elnök. – A négynapos középdöntő legerősebb csapata versenyzett ma délelőtt. Tanakodtunk: vajon miért nem jött ki mégsem mindaz, ami vélhetően bennetek van? Tíz ember továbbjutott – de ez csupán a délutáni tréningre szól. Reméljük, a feladatok spontaneitása kihozza belőletek azt, ami ma délelőtt nem mutatkozott meg. Láthatóan valamennyien felkészültetek, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy jól "megcsináltátok" magatokat. Délután kiderül: képesek vagytok-e valamire az éneklésen kívül… Nem az udvariasság mondatja velem, hogy a kiesőknek is van keresnivalójuk ezen a pályán énekesként, színészként. Azért hagsúlyozom, mert akadt, akit eltanácsoltunk a pályáról.
Névsorolvasás. Fellélegeznek, akik továbbjutottak, kicsit – vagy nagyon – csalódottak, akik nem.
– Nehéz megválni valakitől, akinek negyedéve nézzük a képét – ismeri el Rosta Mária producer. – Spriccel a könnyünk ilyenkor. Még Alföldié is, pedig ő könyörtelen alak!
Nekik sikerült
Újhelyi Kinga:
– A Marosvásárhelyi Színiakadémián végeztem. Kisvárdán, a Határontúli Színházak Találkozóján meghallgatásra hívott a Veszprémi Petőfi Színház zenei vezetője. 2003-tól Veszprémben játszottam: sokat és jókat, prózát, zenést egyaránt. Beleszerettem a műfajba.
A Debreceni Csokonai Színházba Vidnyánszky Attila hívott tavaly. Idén Mensáros László díjat és a Maszk Színészegyesület díját is megkaptam.
Édesapám sportolót akart faragni belőlem. Kiskoromban atlétizáltam, később versmondó és énekversenyeken indultam. Erős versenyszellem él bennem, de játékosan fogom fel. Komolyan játszom. Nem kis dolog egy ilyen versenyen részt venni. Nem tudom, melyik női szerep áll hozzám legközelebb: úgy érzem, mindegyik megvan bennem. Így valamennyire készülök is.
Remélem, jó helyen vagyok, elhivatott embereket keresnek. Gyerekkorom óta erre a pályára készülök. Édesapám támogatott. Nővéreim büszkék rám. Örülök, hogy ez a válogatás a színházról szól, és nem dalverseny.
A magam számára Gizellára gondoltam. Nehéz feladat: három dalból kell felépíteni a sorsot. De István nem lehet jó Gizella nélkül -, hiszen minden sikeres férfi mellett nagyszerű asszonyok állnak.
– Felvidékről, Gúta városából jöttem. Szobafestésből élek. Az éneklés a hobbim: két amatőr társulat is működik a környékünkön, mindkettőben fellépek. Tordát érzem magamhoz közel.
Kevés eséllyel indultam, nem bíztam abban, hogy idáig eljutok. Magam készültem fel, korrepetitor nélkül. Odahaza nagyon örülnek a sikeremnek. Ismerem a mezőnyt, rendkívül erős. De azért bízom magamban. Nem lennék csalódott, ha később kiesnék, de jó lenne továbbjutni.
Koroknai Árpád:
– Különböző zenekarokban muzsikáltam, most a debreceni Zene Theatrumban énekelek, többek között Istvánt, Bergert a Hair-ből, Mauglit a Dzsungel könyvéből. Szeretném magam kipróbálni zenés színészként is. Az esélytelenek nyugalmával jöttem ide. Nem akartam azzal sresszelni magam, hogy megfeleljek. Nem is gondolkodom azon, hogy mit hoz a holnap. Csak a következő feladatra koncentrálok. Az összes szerepet tudom, a zsűrin és a rendezőm múlik, melyiket tartja hozzám illőnek. Bár úgy érzem, István vagy Koppány lenne testhezálló.
Csalódott kiesők
Terray Orsolya:
– Gyógyszerész vagyok, és maradok is. Nem hagynám el a hivatásomat. Amíg korom és képességeim engedik, a színpad is vonz. Természetesen csalódott vagyok, de jogos a zsűri döntése. Gizella szerepére rutinos színészek jelentkeztek.
Lukács Zsolt:
– Zenekaromból nem lehet megélni, de úgy veszem észre, érdemes vele foglalkozni. Azért jó lett volna, ha a döntőig eljutok. Viszont engem is megismer az ország, és ez nagy lehetőség.
Toldi Tamás:
– Tizenhét esztendeje énekelek. Varga Miklós, Vikidál Gyula dalszövegírója és vokalistája vagyok. Amit magam elé tűztem, teljesítettem. Nem én vagyok az a figura, akit keresnek.
Kuszenda Eszter:
– Mindig a zene körül forgott az életem. Most végeztem az Operett Színház musical-stúdiójában, de szerződést nem kínáltak. Azóta válogatásokra járok. Minden lehetőséget meg kell ragadni.
Forrás: Kiskegyed