Zalai Hírlap | Egervár – Én vagyok e darab rendezője, engem kell megkergetni a végén, ha úgy érzik – mondta Merő Béla, az idei egervári nyári színházi évad elindításakor, jelezvén, nem lesz egyszerű az est.
Darabunk azt a jelenlegi magyarországi állapotot akarja színpadra modellezni, amikor a létezés és megélhetés peremére csúszott vidéki falvak lakosságán ügyeskedők és élősködők gazdagodnak meg – ilyenek az uzsorások, a vállalkozók, akik a csődeljárásra játszanak rá… Mi egy középkori farce alapmotívumaira építve azt a helyzetet akarjuk felmutatni, amikor ezek a lelketlen és gátlástalan szélhámosok már nem elégszenek meg azzal, hogy a nyomorultak vérét szívják, hanem egymást is megvágják, átverik, korrumpálják, tönkreteszik és kiszolgáltatják annak a hatóságnak, amely mögött az ő pénzük és hatalmi bázisuk áll. A farce-nak lényeges tulajdonsága, hogy nincs pozitív szereplője. Ha a híreket és különféle tudósításokat hallgatjuk, nézzük, úgy tűnik: kellő mennyiségű alap-emberanyagunk van egy ilyen darabhoz. – íme a színlap eligazító szavai, melyek felvezették a Zalán Tibor, mint szerző, Merő Béla, mint rendező által ősbemutatóként az egervári vár színpadára tett darabot.
Kellett az iránymutatás, s a rendező – fentebb jelzett – előzetes felajánlkozása a nézői harag számára. Ugyanis mindez, tehát a köz számára közvetíteni kívánt, amúgy nagyonis pontos és kíméletlen korrajz olykor igazán hatásosan bújt meg a közönségességig vitt olcsó erotika mögött. Mondhatni, a gatyaletolós, szoknyafelhajtós fülledt közjátékok alól alig látszott, mi több hallatszott ki a tökéletesre csiszolt gúnyversek áradata. Merthogy rettenthetetlen és erejenagy költőnk, Zalán Tibor komoly és nehéz munkával igen élvezetes nyelvezetű versezetet kínált a vájt fülűek számára. Sajnálatos, hogy amit nyertek a réven a vérbő testi ügyek, annyit vesztett a vámon a poétika. Csak ízelítőül, hogy értsük, miről maradtunk le: Patt: A csődeljárás az a trójai faló,/amellyel a saját pénzed/ lopod vissza magadtól,/miközben papíron minden számsor stimmel és passzol./ Te vagy a világ legszegényebb ökre – papíron!/ S milliárdos lesz belőled közbe! Lenn: Akkor mi most nem vagyunk szegények? Patt: Ne zizegj közbe, amikor én beszélek!/ Hitelt veszek fel,/ részvényeket osztok, majd csődöt mondok, s a részvényesek nyakába szakajtom a gondot./ Kis időre elvonulok a Bahamákra./ Azok meg majd felakasztják magukat az első fára.
A békéscsabai Jókai Színház színművészei egyébként az instrukciók szerint adtak bele apait-anyait: Patt (Bartus Gyula), Lenn (Kara Tünde), Genyó (Tege Antal), Staller, pásztor-nagyvállalkozó- igen, ő (Csomós Lajos), bíró (Czitor Attila).
Szerző: Arany Horváth Zsuzsa
Fotó: Pezzetta Umberto
Forrás: Zalai Hírlap
Link: http://zalaihirlap.hu/kultura_oktatas-nap_temaja/20090630_amikor_a_kolto_kozbeszol