Az Alternatív Színházi Szemlén bemutatkoznak a műhelyek – beszélgetés Karsai Györggyel
Egy színház szakmai rangját a fesztiválokra való meghívások számából is könnyen lemérhetjük. Általában azokat az előadásokat válogatják be fesztiválokra, amelyek országos, esetenként nemzetközi, viszonylatban is odafigyelésre méltóak. Örömünkre, egyre több fesztiválra válogató szakember látogat Békéscsabára. Néhány napig Karsai György klasszika-filológus, ismert és elismert színházi szakember, volt a Jókai Színház vendége, aki az Alternatív Színházi Szemlére válogat.
Mi az Alternatív Színházi Szemle célja?
A Szemle célja, hogy bemutassa és díjazza az adott évadban, különböző műfajban és különböző színházi formációkban született kortárs színházi kezdeményezéseket, alkotásokat. E mellett, a mustra átfogó képet ad azokról az előadásokról, amelyek erőteljesen képviselik mindazt, amit ma, Magyarországon, „alternativitásnak” lehet nevezni.
A tavalyi év vezérmotívuma az átlátás, áthallás, átjárás volt. Ön, most milyen szempontrendszer alapján válogat?
„Független” és „kőszínházi” alkotók egyaránt szóba jöhettek a válogatás során, nyilván azok, akik nem a kitaposott utat járják. Művészeti szempontból számomra az alternatív arra utal, hogy ezek az alkotások a megszokottól eltérő módon jönnek létre. A másfajta színházi gondolkodást kerestem, amit újdonságként élhetek meg. Az Alternatív Színházi Szemlén mindig is jelentős spektrumot fogott át a tánc, az év folyamán táncszínházakat is folyamatosan nézek.
Mik a benyomásai a Jókai Színházban látottakról?
Minden évfolyamtól láttam egy vizsgaelőadást, illetve, a Kőmanó című mesedarab bemutatóját néztem meg. Egyébiránt, már korábbról is figyelemmel kísérem a Jókai Színház működését, és nagyon bíztatónak tűnik, ami Önöknél körvonalazódni látszik. Ezt, az intenzív foglalkozást a fiatalokkal, mindenképpen hasznosnak érzem.
A látott produkciókban voltak nagyon bíztató pillanatok, pontosan lemérhető, hogy valakiben igazán munkál-e tehetség vagy sem. A harmadikosok „Ember tragédiájából” minden bizonnyal össze tudnék válogatni egy olyan csapatot, és egy olyan jelenetsort, amelyik bármelyik találkozón vállalhatóan reprezentálná a Jókai Színházat.
Egyébként, kitaláltam egy olyan napot az Alternatív Színházi Szemlére, amelynek azt a címet adtam, hogy „Bemutatkoznak a műhelyek”. A legkülönbözőbb színiiskolák, színművészeti egyetemek fiatal, nyiladozó-bontakozó tehetségei kapnának itt teret, hogy lássák meg egymást, meg azt is, hogy ki hol tart. Meg, persze, a képzési különbözőségeket is! Nagyon fontosnak érzem, hogy egészen kiváló szakemberek oktassák a gyerekeket!
