Magyar Hírlap Online | A szlovén és a magyar kultúra találkozik egy hónapon keresztül Békéscsabán, a Jókai Színházban. A megnyitó napján Drago Jančar író látogatott a városba, ahol Hallstatt című drámájának premierje volt látható.
„A magyar–szlovén kapcsolatok hagyományosan jók, és új szintre emelkedtek azon a napon, amikor együtt léptünk be az Európai Unióba” – mondta a megnyitón Domokos László, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke. A szlovén kultúra hava alkalmából számos program várja a látogatókat, többek között az üzletember-találkozó is, amely kiváló alkalmat biztosít, hogy egymás kulturális értékeinek megismerése során szorosabbá fűzzék a térségek közötti kapcsolatot. A Szlovén Köztársaság nagykövete, Darja Bavdaz Kuret beszédében hangsúlyozta: Közép-Európa szomszédos nemzetei sokat tanulhatnak egymástól, egymásról. A szlovén nemzetre mindig is jellemző volt a kultúrához való kötődés, amely nyelvükkel együtt századokon keresztül megőrizte a nemzetet. A kulturális fejlődésnek mindenkor fontos eleme volt a színház, ezért is örül, hogy a Jókai Színház nemzetközi évadában lehetőséget teremtett arra, hogy a közönség ezen a területen ismerkedhessen a szlovén kultúrával és magával Szlovéniával – mondta a nagykövet.
A szlovén színházi élet mozgalmas, eleven és igen sokszínű. Európa szerte népszerűségnek örvend a szlovén Nemzeti Színház, de a mintegy ötven éve működő és a szlovén avantgárd törekvésekhez szorosan kapcsolódó Fiatal Szlovén Játékszín sem marad el mögötte.
Ebben a kulturális ágban is található magyar vonatkozás, hiszen Lendvának, a szlovén–magyar határvárosnak Makovecz Imre tervezett impozáns színházat, amely egy ötletes megoldás révén, nyáron szabadtéri színházként is üzemel.
Nem meglepő tehát, hogy az esemény megnyitóját nem kisebb művész köré szervezték, mint az egyik legnagyobb kortárs szlovén író, drámaíró és esszéista, Drago Jančar. A posztmodern írónak már a nyolcvanas évek eleje óta jelennek meg alkotásai magyarul. Műveinek központi témája rendszerint az emberi sors mögött lüktető történelem, főként a 20. századra vetítve. Írásai pesszimista világot teremtenek, de csak a figyelmeztetés keretein belül. Az élet tapasztalatainak árnyoldalát bemutatva szeretne a legsúlyosabb történés után is reményt osztani.
A közönségtalálkozón Jančar elmondta, hogy a közös európai tapasztalat miatt is fonódik össze a két kultúra irodalma egymással. A határokon élő népek az 1920-as trianoni dekrétum után nemcsak életmódbeli, hanem kulturális változáson is átestek, hiszen volt, aki helyváltozatás nélkül lett más állampolgár egyik napról a másikra. Közép-Európában ekkor megváltoztak a szép ígéretek, és szétszakadtak a közös álmok. Az író a 20. századot úgy látja a térségből, hogy „a forradalmak és remények különös elegye is csak víziószerű álomként csapódik le”. Ami megmaradt a következő század emberének, azok csak az emlékek, amelyeknek sápadását a generációk forgása biztosítja. Az események csontokat hordtak a földbe, amelyek évgyűrűkké formálódva, a talajt biztosítják a lábunk alatt. „Mindannyiunk feladata ezeket a csontokat kiásni, és szembenézni a talált leletekkel” – mondta az író.
A kulturális hónap kezdő eseménye egy olyan dráma premierje volt, amelyet a szerző ebben a témában alkotott meg. Hallstatt egy osztrák tóparti városka, amely híres sóbányászatáról és a kora vaskori, hallstatti kultúrának nevezett régészeti leletegyüttes mellett még halotti kultuszáról is ismert. Az író ide helyezi drámájának helyszínét, ahol az ott dolgozó Habilis professzor éppen világrengető régészeti felfedezésének bejelentésére készül. Ide téved el Honza, a Ljubljana főteréről elindult csavargó, aki egyre élesebb kérdéseivel ejti zavarba a professzort. Párviadaluk rengeteg csavart rejt magában és fokozatosan bontakoztatja ki Jancar nézeteit. Csontok elevenednek meg, amelyek az előadás alatt élő, lüktető szövetté válnak, talajjá, amelyen mindannyian járunk. Csontok, amelyek felett szerelem, tréfa, vita egyaránt zajlik.
Az író számos irodalmi díjjal büszkélkedhet, műveit eddig tizennyolc nyelvre fordították le, és ebben az évadban egyik legjobb drámáját is megtekinthetjük Merő Béla rendezésében. A programok között szerepel még a Godalini Kvartett, a Ljubljanai Zeneakadémia vonósnégyesének február végi előadása, s az eseménysorozatok alatt megtekinthető Joze Plecnik szlovén építész műveinek fotókiállítása is. A rendezvénnyel párhuzamosan a látogatók megismerkedhetnek a szlovén konyha ízvilágával is.
Forrás: Magyar Hírlap Online
