És végre színpad… Most már érezhetően feszültebb a hangulat, de nem annyira a bemutató közelsége miatt – inkább, mert kevés ideig lehet próbálni ezen a helyszínen. Nagyobb a médiajelenlét is. Fények, hangok beállítása. Őrült iramban. Így is érezteti a rendező, hogy minden részletnek kimunkáltnak kell lenni, az idő rövidsége nem mehet a minőség rovására. Kérdés, hogy vajon mennyit alhattak éjfél óta a színészek, hiszen szinte mindenki tökéletesen tudja a szövegét. Fehér Tímea és Kovács Edit például el tudná hitetni bárkivel, hogy három hete ismerik a darabot.
Kellékek, jelmezek rendben. Rövid ebédszünet, aztán folytatás tovább a Vigadóban. Talán bemutatóig?