A TeÁtriumban, amely egész nyáron ingyenes kulturális programokkal várja a látogatókat ma este Én is a XX. században születtem címmel dal összeállítást láthattak, hallhattak Szabó Lajos és Vadász Gábor, teátrumunk ifjú művészeinek előadásában, Tatár Bianka és Balázs Csongor közreműködésével.
A betérőket házigazdaként Kovács Attila újságíró, felesége és kisfia fogadta, mégpedig jó szóval, frissen sült pogácsával és hideg itallal, igazi családias hangulatot teremtve. Az est további részének remek hangulatáról négy ifjú művész gondoskodott, akik a XX. században születtek, mint a dalok is,amelyeket énekelve, vagy szövegként előadva mutattak be.
Ezek a dalok régmúlt szerelmeket idéztek fel, balatoni nyarakat, szakításokat, könnyes kibéküléseket, a picit korosabb közönségnek igazi nosztalgia utazás volt, sokan dúdolták együtt a dalokat az előadókkal, egy idősebb úr végig énekelte Vadász Gáborral a Távollét című Szécsi dalt.
Persze a nóta választások híven tükrözték azt is, hogy dalszöveg és dalszöveg között milyen óriási különbségek vannak. Hallhatunk az est folyamán Zorán, Máté Péter, Kispál és a Borz által jegyzett dalokat, melyeket erős költői képek, közgondolkodást formáló mondanivalók jellemeznek, szemben például Kozsó vagy az Ámokfutók elhíresült kommersz dalaival.
Amikor Szabó Lajos mély átéléssel elszavalta a Szomorú szamurájt, melyben a magyar nyelv szószerint kitekeredik, már a könnye csurgott a közönségnek. És akkor még nem is sejtették, hogy Vadász Gábor egy Hip-Hop Boys slágerre brékelni kezd. Nyelvi fonákságok és csodálatos költői képek jellemezték az előadást, hol nevettünk, hol meg könnyeztünk.
A produkciót Tatár Bianka különleges fényű hangja és Balázs Csongor gitárjátéka tette teljessé. Az előadás után senki nem akart még hazamenni, jó volt picit maradni, beszélgetni az augusztusi éjszakában. Kovács Attila jó házigazdaként szombat estére is meginvitálta a jelenlévőket a TeÁtriumba, ahol felolvasószínház várja a színházbarátokat.