Ünnepi esten, az Ibsen Stúdiószínházban búcsúztatta az elmúlt évet és tartott számadást a Bárka folyóirat szerkesztősége január 25-én, ahogy teszi ezt az ezredforduló óta a Magyar Kultúra Napjának közelében minden évben. Az est most is több meglepetést tartogatott az érdeklődő közönség számára: egyszerre volt évértékelő és felolvasóest, díjátadó ceremónia és a Hangraforgó Együttes jóvoltából lenyűgöző zenei élmény.
Évértékelőjében Elek Tibor főszerkesztő az elmúlt év hat számának felvillantásán túl, még megemlítette a 2012-es esztendő legfontosabb rendezvényeit, Farkas Wellmann Éva beszélt a megújult Bárkaonline-ról, majd következett a díjátadás. A Bárka szerkesztősége 2000-ben alapította a pénzjutalommal járó elismerést, amelyet minden év végén ítél oda azoknak a szerzőknek, akik a folyóirathoz hosszabb ideje kötődnek és azt jelentős publikációkkal gazdagították. A díjhoz és a pénzjutalomhoz 2002-től Kiss György szobrász- és éremművész kisplasztikája társul. A korábbi évek díjazottjai között szerepeltek például Erdész Ádám, Grendel Lajos, Nagy Gáspár, Podmaniczky Szilárd, Szepesi Attila, Tandori Dezső, Tarján Tamás, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Vámos Miklós, Zalán Tibor, Hartay Csaba, Iancu Laura, Tóth Krisztina, Becsy András, Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince. Elmúlt évi munkássága alapján ez alkalommal Bedecs Lászlót, Fecske Csabát és Géczi Jánost jutalmazták a rangos kitüntetéssel, melyet Vantara Gyula Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő adott át. Az évértékelő és a díjátadó ceremónia előtt a polgármester úr még díszoklevelet nyújtott át Csendes Ferenc békéscsabai festőművésznek, aki sokaknak adományozott értékes alkotásokat.
Kiss László és Elek Tibor
Bedecs László (1974) kritikus, irodalomtörténész, a Parnasszus című folyóirat szerkesztője, a 2009-től a Szófiai Egyetem Magyar Tanszékének vendégtanára. A fiatal irodalmárnak eddig négy kötete jelent meg: két kritikákat és tanulmányokat tartalmazó kötet (A példának oka, 2003; Nyelvek a végtelenhez, 2009), egy Tandori Dezső költészetéről szóló írásokat (Beszélni nehéz, 2006) és egy kortárs magyar költőkkel készített beszélgetéseket (Mi volt a kérdés?, 2010) tartalmazó kötet. A kortárs magyar líra, azon belül a fiatal magyar költészet egyik legjobb ismerőjeként tarthatjuk számon. A Bárka 2012. évfolyamának két számában is szerepelt: egy fiatal költőkről szóló tanulmánnyal és Krasznahorkai László legutóbbi kötetéről szóló kritikával.
Bedecs László
Fecske Csaba (1948) József Attila-díjas költő, író, publicista. Miskolcon él. Első verseskötete 1978-ban jelent meg Arcok holdudvara címmel. Azóta több mint húsz újabb kötet, verseskötet, gyerekverskötet, mesekönyv szerzője. Nem idegen tőle a kísérletezés, a formabontó technikák alkalmazása, de költészete alapvetően a klasszikus versformálás, a tradicionális szépségeszmény (az alkotóelemeinek összhangzatát és harmóniáját megteremtő vers) és a szó általi tartalmas üzenetrögzítés eszményét követi. Nem véletlen, hogy versei neves zenekarokat és szólistákat késztettek a megzenésítésükre. Legutóbbi kötetei tematikus versösszeállítások: Akinek arcát viselem, 2009 (bibliai és szakrális ihletettségű versek), A hús pogány éneke, 2011 (erotikus versek). Kedvenc saját mondata: A művészet az egyetlen erkölcsileg igazolható védekezés a létezéssel szemben. A Bárka 2012. évfolyamának két számában is szerepelnek versei, az 5. számot az ő kézírásos szonettje indítja: A meccs vége.
Fecske Csaba
Géczi János (1954) József Attila-díjas költő, író, képzőművész, szerkesztő, művelődéstörténész, egyetemi oktató. Veszprémben él. A kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb alkotója. Első verseskötete 1982-ben jelent meg Vadnarancsok címmel egy nagy figyelmet kapó további könyvsorozat nyitányaként. Vizuális költőként, képversek, gyermekversek, mesék szerzőjeként, de prózaíróként, regények, a Tiltott Ábrázolások Könyve című regénysorozat alkotójaként és jelentős esszékötetek szerzőjeként is közismert. Művelődéstörténeti munkái közül legjelentősebb A rózsa kultúrtörténete című többkötetes monográfiasorozata. 1990-től az Iskolakultúra című folyóirat főszerkesztője. 1995-től 2011-ig a pécsi Janus Pannonius (utóbb: Pécsi Tudományegyetem) oktatója, habilitált docense. 2003-tól a veszprémi Pannon Egyetem munkatársa, az MFTK Antropológiai és Etika tanszék vezetője. 2012-ben két új kötete is megjelent ősz vagy júlia címmel egy 103 haikut tartalmazó összeállítás és Lassú árnyék címmel egy esszékötet. A Bárka 2012. évfolyamának három számában is szerepel: versekkel, elbeszéléssel és egy vele lefolytatott irodalmi beszélgetés szövegváltozatával.
Géczi János és Darvasi Ferenc
Az est második részében a folyóirat legfrissebb, idei egyes számából kaptunk ízelítőt a főszerkesztő és néhány jelen lévő szerző kalauzolása révén, az irodalmi szemelvényeket jól kiegészítette a Hangraforgó Együttes hangulatos muzsikája.
Farkas Wellmann Éva
Fotók: A-Team/Ignácz Bence