Idei évadunkat úgy állítottuk össze, hogy felnőtt közönségünk kiszolgálása mellett az iskolákra, a pedagógusokra figyeljünk leginkább, s olyan színdarabokat tűzzünk műsorra, melyek megkönnyítik az utódainkat nevelő szakemberek mindennapi munkáját. Csehov – amellett, hogy neve szorosan köthető az iskolai tananyaghoz – az orosz irodalom kiemelkedő alkotójaként mind a dráma, mind az epika műnemének sajátos megreformálója, a XX. század modern irodalmának előfutára. Legújabb bemutatónk Csehov Leánykérés című egyfelvonásosa volt, amelyet a szerző novelláiból készült összeállítással egészített ki Katkó Ferenc rendező és Színitanház végzős osztálya.
Vizsgaelőadásnak indult, végül egy egész estét betöltő Csehov-est lett belőle. A Színitanház végzős hallgatói Katkó Ferenc vezetésével egy olyan színvonalas, izgalmas produkciót hoztak létre, amelyet a nagyközönség, főként a fiatalok számára is láthatóvá kívánt tenni színházunk. Így született meg egy stúdiószínházi bemutató gondolata, amely végül március 5-én egy egész estét betöltő Csehov-estként valósult meg, melynek első részében Csehov novelláiból készült egy összeállítás, a második részében pedig a Leánykérés került bemutatásra.
„Csehov olyan csomópont, összekötő kapocs az orosz irodalomban, akiben összefut a XIX. század, és ahonnan szétágazik a XX. század.” – írja róla Hetényi Zsuzsa. Az író szervesen kapcsolódik a nagy elődökhöz Gogoltól Dosztojevszkijig, ugyanakkor olyan változásokat indított el az irodalomban, amelyek napjainkra is kihatással vannak. Drámái és elbeszélései a XXI. század emberének is tanulságosak. Csehov élő irodalom.
„Úgy gondolom, hogy Csehovot minden színiiskolásnak játszani kellene, mert elképesztően jó karakterek vannak benne. Szélsőségességük, lelki világuk miatt kihívás lehet a diákok számára. Ezért választottam az elmúlt év vizsgaelőadásának Csehov két egyfelvonásosát, a Jubileumot és a Leánykérést. Ebből az utóbbit mutatjuk be a nagyközönségnek. Csehovot olvasni egy jó zene mellett: élmény. Kiválóan teremt hangulatokat.” – mondja a rendező, Katkó Ferenc.
Csehovot általában a „szomorúszerzők” közé soroljuk nagy drámái – mint a Sirály, a Három nővér vagy a Cseresznyéskert – révén. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy tréfáival, humoreszkjeivel vált ismertté, novelláiban magas fokon él a groteszk eszközével, mint ahogy egyfelvonásosait is áthatja az irónia. Egy olyan estet láthatunk az Ibsen színpadán, amelyben a humor játssza a főszerepet. A Szent Péter esernyőjéhez hasonlóan egy pergő, a ritmus és a zene által uralt, mozgásban gazdag előadás jött létre, amelyben szintén hangsúlyos szerephez jut a különleges fényjáték.
„Zenés, táncos őrület ez, amit azért tartunk fontosnak leszögezni, mert a fiatalok hajlamosak arra, hogy megijedjenek, ha egy klasszikus orosz szerző nevével (hm, kötelező irodalom…) találkoznak a plakáton. Semmi ok az ijedelemre: fiatalok játszanak Csehovot fiataloknak, s ez sok mindent elárul…”- invitál az előadásra Fekete Péter igazgató.
Fotó: Nyári A./A-Team