Talán a világ egyetlen országában sem érezték át nemzetük problémáit a költők úgy, mint a mi hazánkban. S tették amit lehetett, utat mutatva a szebb, a jobb felé.
Na persze ettől még lehetett elfeledve meghalni, börtönben ülni hosszú-hosszú ideig, alkohol mámorban elpusztulni, vonat sínek közt elvérezni.
Életem során voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, értem mit akartak valamennyien. Ezek közül a pillanatok közül tettem most egymás mellé néhányat, a szerkesztéssel a magam gondolatait is sugallva.
Tudjuk, minden versnek vannak olyan titkai, amelyek örökre rejtve maradnak, de bízom benne, hogy a kedves közönséggel közösen a lehető legtöbbet megfejtjük-megértjük.
Kívánunk Önöknek irodalmi és színházi élményt is, nagyon sok szeretettel.
Szőke Pál, Babits-díjas színművész
Seregi Zoltán rendező
2011. március 3. 19.00
Ibsen Színházterem
"Fölszedtem sátorfámat és…"
Szőke Pál színművész előadóestje
Fotó: A-Team/Nyári A.