Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Békéscsabán a Tavaszi Fesztivált. A programsorozat egyik kiemelt rendezvényén, a Jókai Szalonban, dr. Elek Tibor irodalomtörténész látta vendégül Gergely Ágnes Kossuth-díjas költőt, prózaírót, műfordítót. A Gergely Ágnes-est kivételes esemény a megyeszékhelyen, zsúfolásig megtelt a Jókai Szalon tisztelőkkel, művészekkel, irodalombarátokkal.
Fordulatos pálya, gazdag életút Gergely Ágnesé, aki eredeti foglalkozása szerint tanár. A katedrát 1963-ban szerkesztői íróasztalra cserélte, dolgozott a Magyar Rádiónál, az Élet és lrodalom-nál, a Szépirodalmi Könyvkiadónál, végül a Nagyvilágnál. Közben megalkotta azt a költői-prózaírói-műfordítói életművet, amelyet 2000-ben Kossuth-díjjal ismertek el. Egynémely életrajzi elemet, stilizált alakban persze, a művek is rendre felszínre hoznak. Az endrődi gyökereire mindig büszke írónő tavaly szülővárosa díszpolgára lett.
A Kossuth-díjas alkotó tizenhat éves kora óta ír verseket, és harmincéves kora óta publikál. Első verseskötete 1963-ban jelent meg. Költői portréjának megrajzolásában a pályaív szempontjából központi szerepe van az 1978-ban megjelent Kobaltországcímű verseskötetnek. Lírikusi pályája mellett fontos a prózai életműve is, bár nevetve jegyzi meg, egy kritika okán, nem ír több regényt.
„Az esszéimmel mindig vergődtem. Az a baj, hogy azt is úgy írom, mintha vers volna, szavanként. Versben gondolkodom, ez rányomja a bélyegét a prózámra.”
A világháború és a holokauszt történelmi tapasztalata vissza-visszatér Gergely Ágnes elbeszéléseiben is. A tolmács című könyve hátterében állandó motívum a második világháború, ennek okán kérdez rá Elek Tibor a tragikus zsidó-magyar sorsélményre.
„Nem szívesen beszélek erről, amiatt a gyűlölködés miatt, amit mostanában a téma kapcsán tapasztalok. A vallásomat, a zsidóságomat épp olyan szenvedéllyel szeretem, mint a magyarságomat: péntek esténként gyertyát gyújtok, a kedvenc költőm Arany János.”
Ezt a témát a Zrínyi Miklóshoz című versének felolvasásával zárja le Gergely Ágnes. Felolvasások egyébiránt többször is gazdagítják a beszélgetést: a vendég kellemes orgánuma mindvégig betölti a teret.
Az irodalmi esten a több műfajban is jelentős alkotásokat létrehozó életpálya számos érdekes eseménye szóba került, persze a rendelkezésre álló idő alatt nem lehetett bemutatni a gazdag alkotóti életút minden vonulatát. Elek Tibor remek kérdéseket tett fel, ehhez adta hozzá Gergely Ágnes lebilincselő történeteit, magával ragadó személyiségét – és a beszélgetés másfél órája pillanatok alatt elrepült. Szép este volt, bölcs mondatokkal…
A következő irodalmi ankétra április 2-án kerül sor, amikor Fehér Béla író, esszéista, újságíró lesz a Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége.