Vörös István József Attila-díjas alkotót eleddig költőként és a cseh irodalom felkészült közvetítőjeként tarthattuk számon, most mégis drámaíróként debütált a Szarvasi Vízi Színházban. Hétfői farkasok című egyfelvonásos drámáját felolvasószínházi keretek között mutatták be, Tege Antal rendezésében.
Maga a cselekmény egy nővérszállón játszódik és egy lassanként az eszétvesztő ápolónő három napját mutatja be, mely során újra és újra ugyanazok az élethelyzetek ismétlődnek vele, miközben főszereplőnk az önálló életre kelt végtagjaival diskurál.
A kommunizmus idejére datálható történet – a darabban hétfőnként nincs tévéadás – fő kérdése, hogy sikerül-e egyesíteni a végtagokat, és vajon a többi szereplő segíti-e ebben ezt a hasadt személyiséget. A bábelemekkel gazdagított előadásban váltakoznak az elképzelt és valós jelenetek: kimért ütemben haladunk egyre közelebb a tébolyhoz.
A darab a Quimby dalával ér véget: „Kevés az ember, sok az emberszerű lény. Sötét szobában épp csak dereng a lámpafény. Az élet szép, csak te, Világ, vagy beteg, megfertőzte valami az embereket..”
A közönség vastapsa és a szerző elismerő szavai megérdemelten jártak Nagy Erikának és Tarsoly Krisztinának, a Jókai színház színművészeinek, Biró Gyulának a Színitanház végzett hallgatójának, valamint Balázs Csongornak a Napsugár bábszínház művészének és persze Tege Antal rendezőnek.
A következő felolvasó színházi estre augusztus 4-én, szombaton kerül sor,amikor Sultz Sándor: Megyünk haza című pályamunkáját láthatják Koleszár Bazil Péter rendezésében a Szarvasi Vízi Színházban.