Civilizációnk fejlődése során a különböző, egymástól függetlenül élő népcsoportok – így a görögség is – a vallási élethez szervesen kapcsolódó dramatikus szertartásokat alakítottak ki. Ezekből született meg az európai kultúra bölcsőjében a színház varázslatos művészete.
Időutazásra invitálta Merő Béla rendező a Beavató színház második stációján megjelent diákokat és tanáraikat hétfő este, különféle aspektusait villantva fel annak a kornak, amelyben a görög színház megszületett.
Merő Béla színinövendékeivel Euripidész, Lukianosz, Aiszkhülosz munkáiból mutatott be részleteket, melyekre remekül rezonált a diákközönség: az első jelenetnél (Euripidész: Bakkhánsnők bakkhanáliájánál) a táncba hívott fiatalok például azonnal felvették a ritmust és pörögtek-forogtak a szereplőkkel.
A bemutatott jelenetekből mindenképp kiemelendő a Leláncolt Prométheusz, melyben a rendező a Sztálini dikatatúra korába helyezi a történetet. Az emberiség megmentéséért jogtalanul szenvedő, a sziklához szögezett Prométheuszt, a hálátlan és kicsinyesen önző főistennel szembeszálló hősét láthatjuk.
Egy ilyen fiatal közönséget megfogni vérverejtékes munka, kivételes ütemérzéket és egymásra figyelést kíván. A szakmát még csak tanuló színihallgatóknak ez remekül sikerült, mindannyian tökéletes alázattal álltak a produkcióhoz.
Azért a beavató bérletről lemaradók se búsuljanak, mert az egyes foglakozásokon jeggyel is részt vehetnek, legközelebb január 4-én, amikor bepillantást nyerhetnek az Antigoné című darab próbájába.